Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. július 5 (296. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
547 mértékben szidta azt az orvostársadalmat, amely megpróbál kitörni abból az élethelyzetből, ami igenis nagyon nehéz körülménye k közé hozta őket az elmúlt évtizedekben… - pontosan azért, mert nem ismerték el őket. Ön oly mértékben alázta meg most a mondanivalójában a rehabilitációs orvosokat, amit én nem orvosként, de a területet felügyelő államtitkárként kikérek magamnak, kikérem az ő nevükben is ezt a hozzászólást. (Taps a kormánypártok soraiban.) Azt kell mondanom, hogy ön, amit mond, annak teljes mértékben alátámasztják az ellenkezőjét a számok, az adatok. Még az elején mondom ezt önnek: amennyiben ön valóban tud visszaélésekrő l, ön valóban tud megaláztatásokról, akkor legyen szíves ezeket konkrétan eléjuttatni, ugyanis többféle olyan fórum is létezik, direkt létrehoztunk olyan fórumokat, ahol ezeket az eseteket kivizsgáljuk, felülvizsgáljuk, és igenis szankciókkal látjuk el. Eg yébként jobb, ha tudja, tisztelt képviselő úr, hogy pontosan ez volt az a kormány, amelyik titkosszolgálati eszközökkel lebuktatott olyan rehabilitációs orvosokat, akik visszaéltek a hatalmukkal. (8.30) Ez volt az a kormány, amelyik bíróság elé állította e zeket az orvosokat, és azóta ezek nincsenek ezekben a rehabilitációs intézményekben. Hiába csóválják a fejüket, kitisztítottuk a rendszert. Igenis, azok az emberek, akik ilyen felelősségteljes munkát végeznek, olyan emberekkel kell nap mint nap találkozniu k, olyan felméréseket kell nap mint nap elvégezniük, ami nemcsak orvosi szempontból iszonyatosan nehéz, hanem a lelküket is rombolja, hiszen nap mint nap rokkantsággal ellátott embereket kell így vagy úgy, valamilyen módon minősíteniük, éppen ezért igenis, megérdemlik a megbecsülést. Én büszke vagyok arra, hogy két és fél év után egy ilyen emelést tudunk nekik adni, büszke vagyok arra, hogy július 1jétől 150 ezer forint bruttó összeggel tudjuk emelni egyébként a fizetésüket. Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha ö nnek igaza lenne, akkor a számok visszaigazolnák azt, amit mond. Ha önnek igaza lenne, akkor a magyar társadalom nem tiltakozott volna az elmúlt időszak nagyon katasztrofális, és tényleg nem mondom, hogy semmit nem érő, de nagyon rossz gyakorlatával szembe n, miszerint körülbelül 600 ezer ember volt a rokkantsági ellátásban, és mindenki nagyon jól tudja, hogy ez kétszerese azoknak a számoknak, amelyek a környező országokban tapasztalhatók. Mindenki nagyon jól tudja, hogy valamilyen módon vagy munkaügyi felad atokat próbáltak ezzel leplezni, vagy pedig sumákolással rokkantosítottak le embereket. Ez sérti azokat is, akiknek jogos volt egyébként a rokkantosítása, bántja azokat is, akiknek mondjuk, az egészségi állapota valóban olyan mértékben romlott, hogy megérd emelték a rokkantosítást. Tisztelt Képviselő Úr! Éppen ezért megkérem önt, hogy tájékozódjék a pontos adatokról. Tehát keresse meg azokat a számokat, amelyek 2010 előtt, 2010ben, majd az átalakítást követően megtörténtek. Ön nagyon jól tudja, mert most má r annyiszor elmondtam önnek, hogy lassan tanul egykét dolgot, hogy az egész átalakítás olyan mértékben történt meg, amely három irányból végzi el a felülvizsgálatot. Az egyik az orvosi, a másik szociális szempontból vizsgálja a jelentkező állapotát, a har madik pedig a gazdasági helyzetet nézi. E három alapján döntik el, hogy valaki rehabilitációs ellátást kap, rokkantsági ellátást kap, avagy pedig felmentést kap. Tisztelt Képviselő Úr! A számok egyértelműek. 20082010 között az új vizsgálatokra jelentkezők nél még 5455 százalék között volt az elutasítottak aránya. Tavaly ez a szám 22,2 százalékra ment le. Ezt állítja ön csalásnak? Ezt állítja ön az orvosok szempontjából megalázónak? Az egy más kérdés, hogy már azok mennek el végre, akik valóban úgy érzik, h ogy nem csalással akarnak ellátást szerezni, hanem tényleg a betegségük vagy a rokkantságuk folytán jogosnak ítélik azt, hogy jelentkezzenek. (Az elnök a csengő kocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.) Azt tartja ön egyébként ellehetetlenített é lethelyzetnek, amikor a felülvizsgálatok száma semmivel sem romlott az elmúlt időszakhoz képest? Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiban.)