Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. július 4 (295. szám) - Dr. Tarnai Richárd (KDNP) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Lehet-e csillapítani az életvitelszerűen gazdálkodók földéhségét?” címmel - DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
455 Tisztelt Országgyűlés! Tarnai Richárd, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: “Lehete csillapítani az életvitelszerűen gazdálkodók földéhségét?” címmel. Tarnai Richárd képviselő urat illeti a szó. DR. TARNAI RICHÁR D (KDNP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha egy intézkedést vagy pedig egy kormányzat működését vizsgáljuk, akkor érdemes azt vizsgálni, hogy lehetőséget tude biztosítani és akare biztosítani az adott területen az ott élőknek, a z érintetteknek. Ha a mezőgazdasági birtokpolitikát és vidékfejlesztést vizsgáljuk, ezt a kérdést érdemes feltenni, és azt látjuk, hogy két nagy intézkedéscsomaggal is a kormányzat ebbe a jó irányba lépett el. Az egyik az oly sokat és méltatlanul támadott földtörvény; az ott élőknek, a földből élőknek és gazdálkodóknak lehetőséget biztosító földtörvény született meg nemrég. És ugyanezt a célt, ugyanezt az intézkedést szolgálja az állami földhaszonbérleti program. Magyarország első földhaszonbérleti programj a tehát az agrárközéposztály megerősítését szolgálja. Sokan várjuk az új földprogramtól, hogy végérvényesen véget érjen a kizárólag a tszalapú, tőkés nagybirtok rendszerű gazdálkodás. A jelenlegi egyenlőtlenséget a szocialisták az előző időszakban épített ék ki, ezt mindannyian jól tudjuk. Érdemes növelni a kis- és közepes birtokok arányát hazánkban. Az állami földhaszonbérleti program folytatása lehet ennek az egyik megoldása, ezzel biztosíthatjuk az új munkahelyek létrejöttét, így növekedhet az állatállom ány és a termelés is. A magyar gazdálkodó családok számára garancia lenne, hogy a későbbiekben kizárólag az életvitelszerűen mezőgazdaságból élők, vagyis a földművesek lehetnek a földszerzések alanyai. Fontos az agrárközéposztály megerősítése, biztosítanun k kell, hogy ezen családok gyermekeinek perspektívát jelentsen a gazdálkodás. A kormány ezt támogatta tavaly első körben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 62 ezer hektár területének bevonásával a földprogramba. Ebből eddig 42 ezer hektárt pályáztatott meg , és 1600 hektárra kötött szerződést. “A gazdák az okiratok révén nem ajándékot, inkább kemény, de biztos megélhetést adó munkát nyertek.” - fogalmazott az egyik érintett. Az állami haszonbérlet reményeink szerint biztosítja majd az állatállomány növeléséh ez szükséges takarmánytermőterületet is. Az eddigi pályázatok több mint háromnegyedét őstermelők, fiatal és családi gazdálkodók, valamint egyéni mezőgazdasági vállalkozók nyerték. Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen további lépéseket tervez a kormány e terüle ten? Várom válaszát. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Budai Gyula államtitkár úrnak. DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ahol föld van vagy ahol földről beszélünk, tudomásul kell venni, hogy ott érzelmek is vannak. A magyar föld mindig olyan dolog volt a magyar gazdák számára, amely az életüket jelentette, ahhoz az adott településhez kötötte őket, ahol éltek és élethivatásszerűen folytatták a tevékenységüket. A kormány célja az új földforgalmi törvénnyel egy olyan új agrárközéposztály létrehozása, amelynek a gerincét a kis és közepes családi gazdaságok alkotják. Ehh ez azonban egy olyan új földbirtokpolitikát kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a korábbi földhasználat aránya, amely megközelítőleg 5050 százalékban oszlott meg a nagygazdaságok, illetőleg a kis- és közepes gazdaságok földhasználata és földtula jdona vonatkozásában, megváltozzon, és ez az arány a kis- és közepes gazdaságok vonatkozásában 80 százalék fölé kerüljön, míg a nagygazdaságok tekintetében 20 százalék alá menjen. Ezzel egy olyan új földbirtokpolitikai koncepció jön létre Magyarországon, amelyben a kis- és közepes gazdaságok túlsúlyba kerülnek, a vidéki életminőség megváltozik,
