Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. július 4 (295. szám) - Tukacs István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Történt-e változás a gyógyulás esélyeiben?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TUKACS ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
443 feladatuk ellátása érdekében elhagyják az üléstermet, le gyenek tekintettel arra, hogy az Országgyűlés közben folytatja a munkáját. Tukacs István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Történte változás a gyógyulás esélyeiben?” címmel ELNÖ K (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Tukacs István képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: “Történte változás a gyógyulás esélyeiben?” címmel. Megadom a szót Tukacs István képviselő úrna k. Parancsoljon, képviselő úr! TUKACS ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Az interpellációs kérdéseim arra vonatkoznak, hogy megállapítható legyen, vajon javultake a betegek esélyei a gyógyulásra az önök kormányzása alatt. Első kérdésként azt szeretné m megfogalmazni, hogy az elmúlt év bérfejlesztése ellenére - amelynek egyébként a megfogalmazott célja az volt, hogy itthon tartsa az orvosokat és a szakdolgozókat - az orvosok és a szakdolgozók külföldre vándorlása növekedett. A bérfejlesztés tehát nem ér te el a célját, ugyanakkor kritikánk volt a bérfejlesztéssel kapcsolatban az is, hogy aránytalan volt a megoszlása a szakdolgozók és az orvosok között, hiszen a több mint 70 ezer szakdolgozó az egyharmadából részesült a 26 ezer orvoshoz képest. A második k érdés úgy szól: vajon miért kell a kórházakat és a rendelőintézeteket elvonásokkal sújtani? Ezek a kórházak és rendelőintézetek adósságban fuldokolnak. Az önök állításaival szemben nem sikerült olyan pályára állítani az intézményeket, hogy a gazdálkodásuk kiegyensúlyozott legyen, az adósságok újratermelődnek, a betegek ellátása veszélybe kerül, nagyon sok gyógyító anyag hiányzik, és közben önök elvonással sújtják a kórházakat. A következő kérdés úgy szól, hogy a háziorvosok vajon miért nem részesülnek a bér emelés lehetőségeiből. Ez az a szféra, amely a belépő a gyógyuláshoz, ugyanakkor árulkodó példa, hogy négy gyógyító intézményben 68 - írd és mondd: hatvannyolc - olyan háziorvos volt, aki erre akart szakosodni egyetemi hallgatóként, tehát nem akarják ezt a pályát választani. A következő kérdés úgy szól, hogy vajon miért nem részesülnek a túlmunkáért emelt pénzben az orvosok és a szakdolgozók. Miért van az, hogy a bérfejlesztések nem épülnek be a bérbe, ezért tehát a túlmunkák nem részesülhetnek pluszdíjazás ban? Miért van az, hogy egyre nehezebb ügyeleteket adni a kórházban? Miért van az, hogy rezidensek felügyelet nélkül teszik ezt? Miért van az, hogy megoldhatatlan probléma elé állítják a vezetéseket? Végül azt szeretném megkérdezni - hogy tisztázzuk, vajon javultake a gyógyulásra az esélyek , hogy miért kellett megalázó kényszernyugdíjazási procedúra alá vetni az orvosokat abban a szférában, ahol jelenleg is orvoshiány van, abban a szférában, ahol szükség van a munkájukra. És végül a kérdésem legutoljára arra irányul, tisztelt államtitkár úr, miért van az, hogy az előző ciklushoz képest az emberek 42 százaléka mondja azt, hogy rosszabb a gyógyuláshoz való esélyük és joguk, mint az elmúlt időszakban. Várom a válaszát, államtitkár úr. Elnök úr, köszönöm a l ehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Soltész Miklós államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! SOLTÉSZ MIKLÓS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára :
