Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. július 4 (295. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) - Tárgyalási szünet elrendelése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
436 Nem kell tartani tőle, mondta Kádár, hogy a sajtó megírja a törvénytelen bántalmazásokat; hozzátette: külön üdvözlendő, ha az emberek egymásnak elmondják azokat, mert így lehet megteremteni a félelmet a falvakban a parasztok között. A kuláknak bélyegzettek nevét külön listába szedték, jelenleg körülbelül 95 ezer körül ismerjük a kuláknévsorba vettek számát, ha a családtagok számát is hozzávesszük, ez 350400 ezer magyar embert jelent. Férfit, nőt, gyermeket, fiatal t, akik nagy K betűt viseltek minden iratukon, az iskolai naplókban, a beszolgáltatási könyveken, csak éppen hogy a kabátjukra nem kellett felvarrni. Rájuk emlékezünk, emlékeztünk a múlt év március 28án hozott országgyűlési határozatban és ez évben is jún ius 29én, több helyen az országban. Most is hajtsunk fejet a tönkretett magyar gazdák és a magyar vidék előtt! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Budai Gyula államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Varga Képviselőtársam! Nem is olyan rég , egy évvel ezelőtt egy Pest megyei településen együtt avattunk egy emlékművet annak az ötszáz kitelepített embernek az emlékére, akik a kuláküldözés áldozatai voltak. Az elmúlt egy évben számos településen került sor emléktáblák, szobrok állítására az áld ozatok tiszteletére. Együtt emlékeztünk egy évvel ezelőtt a Hortobágyra és a Nagykunságra kitelepített kulákcsaládok ezreire, akik a Rákosikorszak áldozatai voltak. Hogyan is indult a kuláküldözés? 1948. augusztus 20án Kecskeméten Rákosi Mátyás meghirdet te a szövetkezetesítést, lényegében meghirdette a kuláküldözést. 1948 és ’53 között mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván. Kik is voltak ezek a magyar parasztság gerincét, az agrárközéposztályt képviselő magyar kulákcsaládok? Rákosiék szerint a 2 5 holdon felüli kis- és középbirtokosok számítottak kulákoknak. Mit jelent ez a szó? A magyar nyelvben nem létezik ehhez hasonló szinonima, ez a szó egy szovjet import volt, a hazai internacionalisták importja a szovjet birodalomból. A kuláküldözés révén e lvették a családok földjét, a házaikat, az eszközeiket, megalázták, megnyomorították őket. Minden nyilvántartás mellett - az óvodai nyilvántartástól a halotti bizonyítványig, ahogy képviselőtársam is említette - ott szerepelt a megkülönböztető K betű, ami a kulákságra engedett következtetni. A kulákság elleni harc kezdetben adminisztratív jellegű volt, majd fokozatosan követte a fizikai megtorlás, a fizikai felszámolás szándéka. Külön büntető tényállás fenyegette őket, az úgynevezett közellátás érdekeit ves zélyeztető bűntett fogalmának a meghatározása. Százakat ítéltek halálra, agyonvertek vagy halálra kínoztak. A szocialista rendszer lényegéhez tartozott a társadalom megtörése, a lakosság félelemben tartása. A kulákság üldözésének ez volt a vezérgondolata. Szembeállították a vidék és a város lakosságát, megkezdődött a kulákok kitelepítése és üldözése. 1950 és ’53 között 600 ezer termelő hagyta el a mezőgazdaságot, 600 ezer kis és közepes magyar mezőgazdasági vállalkozás szűnt meg. 1953 tavaszán közel 900 eze r holdat tartottak nyilván az elvett földek vonatkozásában mint állami tartalékföldeket, ezt mind a kulákságtól vették el. 1952ben a rossz termés következtében megkezdődött a padláslesöprés, nemcsak az eszközeit, a földjét, a vagyonát vették el a kulákság nak, hanem elvették az általuk megtermelt terményeket is. Lényegében 1953ra eltűnt a magyar vidékről a földet művelő, gazdálkodni tudó földműves réteg. Eltűntek a kulákok, eltűntek a kis és közepes magyar paraszti birtokok. PéterPál napján - ahogy képvis előtársam is mondta , az aratás napján, június 29én ezekre az áldozatokra emlékezünk,
