Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 17 (290. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mikor ismeri be a kormányzat, hogy a bankcsapda legyűrte a hitelkárosultak nagy többségét megmenteni célzó intézkedéseit?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
44 Az azonban elképesztő, hogy a kormányza t a hétről hétre feltett kérdésre, miszerint mi vár a károsultak senki által meg nem segített kétharmadára, több mint 619 ezer emberre, hétről hétre csak korábbi részeredményeik felsorolásával válaszol, ugyanarról a ma már gyűlölt papírról, amelyen újdonsá got nem láthatunk. Tehát érdemes lenne arról beszélni, hogy mi lesz azokkal, akiknek nem nyújtottak segítő kezet. Kíméljenek meg bennünket tehát attól, hogy újra felsorolják a korábbi, eredménynek vélt intézkedéseiket! Hiszen a Nemzeti Eszközkezelő esetébe n még mindig a bank jelöli ki, hogy mely ingatlanon lehet segíteni és melyiken nem, tehát jellemzően csak a forgalomképtelen lakások, házak kerülnek ide; amiért pedig az amúgy bűnelkövetőnek számító pénzintézet több pénzt kap, azt kalapács alá küldi, dobra veri, tehát a banki kifosztó mechanizmus sajnálatos módon továbbra is működik. A kormányzat eközben mindent az úgynevezett árfolyamgátra tett fel, amire bár mindenki igent mondott, hiszen hadd válassza, aki akarja, ne rajtunk múljon, de elképesztő csapdák at rejt. Elképesztő csapdákat rejt a tekintetben, hogy az első kamatperiódusváltásnál nagyon sok ügyfél jelezte felénk is, hogy bizony a törlesztőrészlete visszaugrott a korábbi szintre, a bank ügyintézője pedig mosolyogva közölte, hogy hát ők csak az árf olyamra vállalták a gátat, a kamatra nem. Tehát a kamattal való játszadozás miatt sajnos még nehezebb helyzetbe is kerülhet az adós, mint korábban; azzal az úgynevezett tartozást elismerő nyilatkozattal, amelyet aláíratnak velük, pedig egész egyszerűen hit elesítik az indokolatlanul magasra duzzasztott adósságtömeget. De ha nemzetgazdasági szempontból önöket ez még nem hatja meg, és azt mondják, hogy ez így rendben van - önmagában vérlázító lenne, de ezt szokták mondani , akkor beszéljünk pár szót arról az előttem fekvő szerződésről; természetesen a személyes adatokat ez nem tartalmazza. Beszéljünk arról, hogy hogyan fordulhatott elő egy autóhitelszerződés esetében, hogy az ügyfél bement a bankba, és azt kérte, hogy: csak ennyit tudok fizetni, ne emeljék me g a havi fizetendőt, tolják ki nekem a futamidőt, mert szeretnék teljesíteni, tisztességgel szeretnék törleszteni. Autóhitelszerződést tettek utána elé aláírva, 2052ig kitolva, január 25. napjáig, tehát mire ezt az autót, ami már rég a roncstelepen lesz, kifizeti az adós, az adós elvileg 100 éves lesz, a készfizető kezes pedig 126. Na, ez az a pont, ahol pénzügyi razziát kéne a PSZÁFen keresztül elindítani Magyarországon, mert ha önök erre itt és most azt mondják, hogy ez így rendben van, és egy ország, egy nemzetgazdaság működhet így, akkor önök alkalmatlanok a feladatukra! Akkor az egész minisztériumi apparátusnak háttérbe kell vonulnia, és olyan embereket kell odaengedni, akik ezt a tarthatatlan helyzetet, a 2052ig aláírható autószerződések világát me gszüntetik, mert ez nem Magyarország. Egy tisztességes Magyarország ugyanis megvédi a polgárait, önök pedig engedik ezt az őrületes fogyasztóvédelmi kataklizmát, káoszt. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Tegyenek valamit! A kérdés nagyon egyszerű. Mit kívánnak tenni, nem egy év múlva, nem most, hanem a közeljövőben? (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Szatmáry Kristóf államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. SZATMÁR Y KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhányszor szót váltottunk ebben az egyébként a magyar lakosságot igen érintő, igen fontosan és mélyrehatóan érintő kérdésben. Folyamatosan el tudom azt mondani, hogy valóban, az elmúlt három év mintája is lehet annak, hogy ha akar, egy kormányzat mennyit tud segíteni a saját állampolgárain, azokon az állampolgárokon, akiket a korábbi felületes törvénykezés és oda nem figyelés abba a helyzetb e hozott, amibe hozott.
