Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 17 (290. szám) - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Fiatalokat elűző, bizonytalanságot állandósító, megszorításokat és dolgozói leépítéseket eredményező felsőoktatási politika. Ezt érdemli a jövő nemzedéke és az oktatói gárda?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - DR. KLINGHAMMER ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
37 A másik bevett kommunikációs paneljük, hogy nem kell aggódni, hisz a 95 ezer fős jelentkezési létszám még mindig több, mint ahányan érettségiznek, és azt a látszatot keltik, hogy nincs itt baj, hisz eleve mind a 85 ezer mo st érettségiző jelentkezett, illetve még plusz 10 ezer ember is. Csakhogy önök nem fejtik ki az igazság minden részletét, ahogy azt mondani szokás. A 95 ezer fős jelentkezési szám ugyanis nem az alapképzésre jelentkezők száma, hanem ez magában foglalja az idősebbeket is, akik mesterképzésre jelentkeztek. Őket levonva láthatjuk, hogy csak körülbelül 75 ezren jelentkeztek alapképzésre, akik szintén nemcsak a most érettségizők körül kerülnek ki, hanem a régebben érettségizők is idetartoznak. Egyértelmű tehát, hogy önök több tízezer most érettségiző fiatalt riasztottak el. Tisztelt Államtitkár Úr! Amellett sem mehetek el szó nélkül, hogy nemcsak az elmúlt három év kudarcos oktatáspolitikája okozott nagy gondot, hanem folyamatos zárolások miatt jelenleg is komoly forrásmegvonások vannak, a megítélt pénzek kései kifizetése miatt a hallgatók nem kapják meg az ösztöndíjukat, vagy épp komoly létszámleépítést kell végrehajtani az intézményekben. Mindezek alapján kérdezem, hogy mikor fejezik be az ámokfutásukat és terem tenek kiszámítható, a fiatalokat nem elűző és az oktatás megfelelő színvonalát garantálni tudó felsőoktatást. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Kérem képviselőtársaimat, hogy az időkeretet szíveskedjenek tarta ni. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Klinghammer István államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. KLINGHAMMER ISTVÁN , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésében az t tette fel az első mondat után, hogy ezt érdemlie a jövő nemzedéke és az oktatási gárda. Nem ezt érdemli, ebben egyetértek önnel. Első lennék, aki ez ellen tiltakozna. De tisztelettel kérem önt, hogy a nagy filozófus, Croce szavait fogadja meg: az igazsá g nem a szavakban van, hanem a tényekben. Kérem, ehhez tartsa magát. (Taps a kormánypártok soraiban.) Amikor államtitkár lettem, ebben a Házban módom volt már elmondani a legjobb indulattal az általános vitán, hogy néz ki a magyar felsőoktatás helyzete. E mlékszik ön arra, hogy elmondtam, hányan érettségiznek az idén? Emlékszik, hogy elmondtam, hogy mintegy 11 ezren estin és levelezőn érettségiznek, akik nagy valószínűséggel nem kívánnak továbbtanulni? Hogy elmondtam, hogy az érettségizők egyik fele gimnázi umban, a másik fele pedig szakközépiskolában érettségizik, és közülük sem kíván mindenki továbbtanulni? Emlékszik ön arra, ha máshonnan nem, a tanulmányaiból, hogy nagyon sok olyan hallgató, középiskolás van, akinek a manualitása sokkal nagyobb, és a boldo gulást az életben nem a felsőoktatásban keresi, hanem szakmunkás kíván lenni vagy egyéb területen kíván boldogulni? Ezt elmondtam! (15.00) Azért mondom ezt, mert a 145 ezer, a 110 ezer és a 95 ezer tetszetős szám, elfogadom. De azért nem árt tudni, hogy kö rülbelül miből válogathatunk. Elmondtam ebben a Házban, és örömmel üdvözöltem és ezért küzdöttem, hogy állami ösztöndíj legyen, hogy a hallgatók, akik elérik a 240 pontot, itthon tudjanak tanulni és hogy a Diákhitel2 érvényben legyen, hogy senki pénzügyi o kok miatt ne maradjon ki a tanulásból, hogy mindenki, aki rendelkezik ezzel, maga választhassa meg, hogy hol tanul. Ezért nagyon sokan mindent elkövetnek. Ön nagyon szigorú, és úgy érzem, hogy a szavaiban inkább egy kicsit hatásvadász. (Közbeszólások az MS ZP padsoraiból: Szégyen!) Tudni kell azt is, hogy milyen ösztöndíjak lettek a fiataloknak megítélve, ami a fiatalok rendelkezésére áll. (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Nem mi! Miről beszél?!) Amikor tehát ön olyanokat mond, hogy bizonytalanságot állan dósítunk, tisztelettel megkérdezném, hogy miben bizonytalanok a fiatalok. (Dr. Józsa István: A jövőben!) Elmondtam önnek itt és megkértem, hogy a