Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
4657 semmilyen jogosultságot ezzel nem szerezhet. Tehát nem variálhat a telephely és a székhely fogalmával, ne állítsunk ilyet! Köszönöm a figyelmet. (17.20) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel fölkérek mindenkit, hogy a kettőperces id őkeretet igyekezzen tartani. Ángyán József képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak röviden erre egy megjegyzést. Egy érdekeltségnek akárhány cége lehet az országban, és összeszámítás nincs, Sándor, sem a családban, sem a cégeknél. Tehát mondjuk, van egy tőkeérdekeltség, cégeket hoz létre, ittottamott fölvásárol cégeket, hát ezt csinálták a bérleteknél is. Ott fölvásárol egy céget, ami már három éve ott működik, romos az egész, az épülete is , a központja is, de arra jó, hogy ez jogosulttá teszi őt ott. És nincs országos összeszámítás, Sándor, hogy egy érdekeltségnek vagy egy családnak hány ilyenje lehet. Hát pontosan ezt a problémát próbáltam jelezni ezzel a dologgal. Azt hiszem, hogy ebben t alán egyetértünk, mert nincs szabályozva ez a törvényben, hogy egy érdekeltség hánnyal rendelkezhet. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! Szíveskedjék a következő kben a parlamenti formák szerint a másik képviselőt magázni, már csak azért is, mert ez a parlamenti rend. Tudjuk, hogy mindnyájan tegezzük egymást - legalábbis reményeim szerint , hiszen a legközvetlenebb kollégák vagyunk négy évig, mégis itt a parlament ben ez a parlamenti stílus. Tisztelettel arra kérek mindenkit, hogy ehhez tartsa magát. Font Sándor képviselő úr következik. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Abban igaza van Ángyán Józsefnek, hogy most nem látjuk, hogy az üzemgazdasági szabályozás ma jd hogyan tisztázza ezt, hogy egy tulajdonosnak hány érdekeltsége lehet. Ebben teljesen igaza van. Az én álláspontom, hogy egy tulajdonosnak csak egy érdekeltsége lehet; ez a dán modell, és most valóban így nem tudjuk most itt, ebben a pillanatban igazolni , hogy ez a szándék teljesüle a kormány részéről. Én erre fogom ösztökélni, amennyiben nekem erre még esetleg szavam, befolyásom lenne. De ugyanakkor képviselőtársam pontosan tudja, hogy az idei évben a földhivatalokat egyik legádázabban leterhelő munka v olt, hogy a földhasználatot be kellett jelentenünk, a földtulajdont, a földhasználatot. Hát erről szól, pontosan erről, amit Ángyán József most kérdez. Hogy szeretnénk már látni, végre most jutott el odáig 23 év után az aktuális kormányzat, hogy tudjuk már meg, hogy kinek hány hektár van a tulajdonában, és ki mit használ, és hol. Valóban nagy kérdés, hogy eddig ez miért nem érdekelte az elődeinket. Valóban nagy kérdés, hogy betartottae mindenki, hogy 300 hektár vagy 6 ezer aranykorona magánszemélyek esetéb en, vagy a bérlési korlátot betartottae valaki, és meglepő módon erre nem tudunk ma választ adni. Nem véletlen, hogy Fazekas Sándor ezért rendelte el jogszabályban, hogy ez a bevallási kötelezettségünk meglegyen. De abban igaza van, hogy ennél tovább kell lépni, és a mezőgazdasági üzemszabályozási törvénynél tisztázni kell, hogy egy személynek hány üzemben lehet érdekeltsége. Véleményem szerint a dán modell - hangsúlyozom , ott egy személynek egy üzemben lehet érdekeltsége, egy üzemnek azonban lehet több tulajdonosa is, ez nem gond, apafiú vagy bármilyen kapcsolati jog vagy társas vállalkozó miért ne lehetne. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a most beterjesztett törvénytervezetnél és a módosító indítványnál ne azt kritizáljuk, ami nincs benne, hanem legyünk szívesek térjünk vissza ahhoz a vitához, ami benne van. Arról folytassunk érdemi vitát! Köszönöm.
