Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
962 Ez is cáfolja azt, amit az imént ismertettem, ami a megállapításban szerepel egészen abszurd módon, figyelmen kívül hagyva mintegy 80 mil liárd forint különböző kormányok általi folyósítását. A következő ilyen megállapítás a jelentésből: “A szocialistaszabad demokrata kormányok egy ’lecsupaszított’, szinte működésképtelen állami társaság egyetlen menekülési útjának a privatizációt szánták. A felvázolt helyzetben azonban valódi, szabályos magánosításra szinte lehetőség sem volt, így a kormány egy olyan megoldásba hajszolta bele - írják önök - az Állami Vagyonkezelő akkori vezetőit, mely eljárás jogszerűségének későbbi megítélése magalapozott kételyeket vet fel. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült.” Mi a megállapítás? Hol volt az a mondat, hol volt az az állítás a bizottság munkája során, hogy bárki bármibe belehajszolta volna a vagyonkezelő akkori veze tőit? Tette ilyen nyilatkozatot bárki a vagyonkezelő akkori vezetői közül? Olvastake ilyet bárhol egyáltalán, jobboldali újságokban vagy valahol? Ugyanis ez annyira abszurd dolog, hogy el vagyok képedve rajta, hogy miért gondolják, hogy ilyet le lehet ír ni egy ilyen jelentésben! Miért gondolják azt, hogy az egyetlen menekülési út lett volna? Hiszen az imént már megemlítettem, hogy gyakorlatilag az Orbánkormány időszakában is, a későbbi szocialista kormányok időszakában is több alkalommal kísérletet tette k arra, hogy a Malév tőkehelyzetét javítsák, hozzák kedvezőbb helyzetbe a társaságot, azonban a jövedelmező működés feltételei ezzel nem teremtődtek meg. A Malév első részleges privatizációjára egyébként ’92 decemberében került sor, és tényekkel bizonyítha tó, hogy valamennyi kormány, még a jelenleg hivatalban lévő is, elsődlegesen a privatizációban látta a Malév megmentésére a megoldást. A jelenlegi kormány is azokkal a külföldi befektetőkkel tárgyalt, akik egyáltalán hajlandóak voltak ezzel a kérdéssel fog lalkozni. Államtitkár asszony arról is beszélt, hogy abban a periódusban is rengeteg potenciális befektető kereste meg a kormányt, amely időszakban még a Malév működőképes volt, azaz nem került a felszámolás sorsára. A privatizáció szükségességét a ’ 92től hivatalban volt kormányok nemcsak mindegyike folyamatosan napirenden tartotta, de különböző módokon igyekezett befektetőt is találni a privatizációhoz. Az Állami Vagyonkezelőt a privatizációba pedig nem kellett belehajszolni, mivel a törvényben előí rt elsődleges feladata éppen az volt, hogy a tartós állami tulajdonban nem tartandó cégeket, köztük a Malévet is - hiszen nyilvános országgyűlési döntés döntötte el mindig azt a bizonyos mellékletét a privatizációs törvénynek - a lehető legrövidebb idő ala tt privatizálja. A Malévet nem kellett lecsupaszítania ezeknek a kormányoknak, amiről önök itt beszélnek a határozatban, sem működésképtelenné tenni. A Malév működése teljes időszakában állandó tőkehiánnyal küszködött, és folyamatosan likviditási gondjai v oltak. A mindenkori kormányok ennek átvészeléséhez nyújtottak többkevesebb sikerrel valamennyi időszakban segítséget, és a rendszerváltás óta egymást váltó kormányok egyike sem jutott el addig, hogy elkészítsen és végrehajtson egy hosszabb távú átfogó kon cepciót a magyar légi közlekedés átszervezésére. Miután, ha a 15 perces időkeretet figyelembe veszem… ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Van egy plusz perce ilyenkor az általános vitában. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Értettem. Akkor szeretném a következő bizottsági me gállapítást is cáfolni. Azt mondja a Bizottság, hogy meggyőződése, hogy “a 2007es privatizációt megelőző sikertelen értékesítési kísérletek oka a társaság szakszerűtlen és koncepciótlan üzemeltetéséből is következően abban keresendő, hogy az eredményes pr ivatizációs eljárás során szabálytalanul, később tiltott állami támogatásnak minősülő, az állam számára káros konstrukció a többi pályázó számára nem merült fel lehetőségként, így azzal reálisan nem is számolhattak”.
