Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
958 amelynek a vizsgálata még folyik, szintén hozzájárult ahhoz, hogy a Malév komoly pénzügyi nehézségekkel küzdjön. 2010ben azt is megpróbáltuk elérni a Budapest Airportnál, hogy miután a Malév az egyetlen, többmilliós utasforgalmat generáló légitársaság, a milliós utasforgalomhoz adjon valamilyen árengedményt, de akkoriban a Budapest Airport még erre sem volt hajlandó. Később ezt a Malév sajnálatos csődje után a fapados társaságoknak már kénytelen volt megengedni, amit mi utólag már láttunk. Az sfkról kérdezett a képviselőnő, a speciális fejlesztési kötelezettségekről. A Budapest Airport vagyonkezelési szerződéseiben vállalt kötelezettségeit jelenleg a KEHI, a Kormányzati Ellenőrzési Hiva tal vizsgálja, mint ahogy az sfkteljesítéseket is vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a teljesítése és ellenőrzése folyamatosan történik. Meg kell jegyeznem, hogy a nemzeti vagyonkezelő kidolgozott egy olyan átfogó ellenőrzési tervet, amely kapcsán a teljes körű vagyonkezelt vagyon ellenőrzését, karbantartását, a szerződések jogszerű teljesítését és karbantartási ellenőrzését fogja elvégezni, elsősorban azért, mert láttuk, hogy decemberben a toronyban egy sajnálatos esemény miatt leállt a teljes légi k özlekedés a Budapest Airportnál a Liszt Ferenc Repülőtéren, és úgy ítéltük meg, hogy minden vagyontárgyat, ami még a Liszt Ferenc Repülőtéren az Airport társaságnál van, le kell ellenőriznünk, hogy ezek a vagyontárgyak megvannake, és megfelelően vagyonkez elie azokat ez a társaság, amely azért még több mint hatvan évig vagyonkezelné ezt a repülőteret. Az új nemzeti vagyontörvény egyébként már kizárja azt, hogy nemzetközi repülőteret vagyonkezelésbe adjon állam vagy önkormányzat - hiszen neki is lehet - mag ánbefektetőnek, és azt is kizárja az új nemzeti vagyontörvény, hogy amennyiben jogvita van, azt választottbíróságon érvényesíthesse a társaság. Sajnos jelenleg még nem tartunk itt, ez a társaság választottbíróságon, drága külföldi irodákkal magát körbebást yázva védi minden jogát és minden érdekét, ami a vagyonkezelési szerződésből származik, és ez a vagyonkezelési szerződés az állam számára rendkívül előnytelen. S még egyet a jövőről. A kormány nem tett le arról, hogy egy nemzeti légitársaság akár üzleti al apon is létrejöhessen Magyarországon, viszont azt látjuk, hogy rendkívül nehéz a jelenlegi légügyi ágazat helyzete, és rendkívül nehéz az a gazdaságipénzügyi környezet, amelyben el kell indulni ennek a légitársaságnak. Jelenleg a nemzeti légitársaságok na gy része csődben van, illetve ugyanolyan tiltott állami támogatási eljárás alatt áll, amilyen alatt a Malév állt. Ezért a kormány csak egy üzleti alapon működő és egy szakmai befektető által üzemeltetett légitársaságot tud elképzelni, amely szakmai befekte tő eddig életképes modellel nem jelentkezett nálunk. Egyébként az a szakmai befektető, aki olyan üzleti tervet tesz le, amely szerint a társaság az első néhány évben nem tud nullszaldóval üzemelni, arról látszik, hogy nem profi szakmai befektető, hiszen az ok a befektetők, akik jelentkeztek, még azt sem tudták, hogy a Malévnek nincsenek saját repülőgépei. Ők a repülőgépek átvételével akarták kezdeni a Malév üres helyének az átvételét. Mi úgy látjuk, hogy abban az esetben, ha egy tőkeerős és valóban szakmai, átgondolt befektető jelentkezik, akkor a kormány mindent megtesz, minden módon mögé áll, és támogatást fog adni ennek a befektetőnek, akire várunk. A kezdeti időszakban hetente körülbelül 24 befektető jelentkezett, és legalább 24 befektetési tanácsadó je lentkezett, aki jó pénzért segített volna a kormánynak új légitársaságot indítani, de el kell mondanom, hogy üzleti alapon, az üzleti modell alapján megtérülés alapján tervezett légitársasággal eddig senki nem tudott jelentkezni. S még egy pontosítás a lég ügyi jogokról. Az megint egy tévhit, hogy a repülési jogoknak értéke van. A repülési jogoknak annak van értéke, aki működő légitársaság. Tehát amikor a Malév megszűnt és elvesztette a közlekedési hatóság által adott működési engedélyt, megszűntek a repülés i és a leszállási jogai is. Ennek nem volt értéke, ezt ő nem adhatta el, nem adhatta át. Ezt csak a légügyi hatóság írhatja ki újra és adhatja át másik légitársaságnak. Az nagy probléma - vagy nem is probléma, de látszik a légügyi ágazat nehéz helyzete ebb ől a problémából , hogy nagyon kevés
