Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
951 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezek szerint kiderült, hogy lesz részletes vitáj a is ennek a napirendi pontnak, reméljük, hogy az egy kicsit vitázhatóbb időpontban lesz, és nem éjjel fél egykor. Bár itt most a jelentésről kell vitázni, mégis meg kell hogy jegyezzem, a jelentéssel nem az a legfőbb probléma, ami benne van, hanem ami kim aradt belőle. A bizottság 14 ülésen 32 órában vizsgálta a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját és a Malév csődjéhez vezető utat. Kérdés, hogy ez sok vagy kevés. Véleményünk szerint a teljes igazság megismeréséhez nagyon kevés, két ekkora cég mű ködésének a 8 évét áttekinteni, különösen úgy, hogy jelentős gazdasági események és a privatizáció történt meg ebben a 8 évben, ez gyakorlatilag képtelenség. De semmi indoka, oka nem lehetett annak, hogy miért korlátozta be a kormány, illetve a kormánypárt ok ennyi időre ezt a vizsgálatot, hogy miért nem lehetett mondjuk, még egy fél évvel tovább, miért ne lehetett volna meghallgatni az előre tervezett embereket, nem tudjuk, hogy ennek mi volt az oka, és erre esetleg várjuk a választ, hogy miért kellett ilye n sürgetőlegesen eredményre jutni. Merthogy akkor lehetett volna megalapozottabb, és nyilván, sok minden olyan is kiderülhetett volna, amire így nem volt lehetőség. Persze, a valóság feltárását már önmagában az is lehetetlenné teszi, hogy a vizsgált idősza k a szükséges 14 év helyett mindössze 8 év volt, a kormány kínosan ügyelt rá, hogy egyik Orbánkormányidőszak se kerüljön bele a vizsgálati időszakba. Ezt sem tudjuk, hogy miért, hiszen ha nincsen takargatnivalójuk, akkor azért ez belefért volna. Persze, f olyamatosan próbálnak különböző ideológiákat keríteni, amivel megmagyarázzák, hogy miért csak ezt a 8 évet kellett vizsgálni, ahogy most hallottuk, mert a tiltott állami támogatások időszakát kívánták vizsgálni, de ez megint nem állja meg a helyét, hiszen 2002ben még nem voltak ilyen támogatások. Ellenben mindkét cég esetében a nem vizsgálható időszakok alatt döntő fontosságú gazdasági események történtek, amelyek mind a két cég jövőbeni működését alapvetően befolyásolták. A Malévnál például a korábbi priv atizációs kísérletek és azok kudarcai, vagy a flottabővítések, vagy hibás üzletpolitikai és vezetési döntések sora, a Budapest Airportnál a FUF Kft.vel kapcsolatos nemzetközi per és annak 18 milliárdos állami kötelezettséges következménye, illetve a meglé vő maradék 25 plusz 1 százalék állami tulajdonrész értékesítése. Tehát még egyszer kérdezem, hogy vajon miért nem engedte az Orbánkormányzat idejére eső intézkedések és események vizsgálatát a kormány. Még azt sem engedték meg, hogy elvileg a vizsgálati i dőszakba eső, 2010. májustól decemberig terjedő időszakot megvizsgáljuk, pedig ez elvileg a bizottság számára akár még feladatkör is lett volna. Azt mindenképp el kell mondani, hogy a Jobbik 2011 októberétől több alkalommal is próbálta kezdeményezni a Buda pest Airport privatizációjára és igazából az egész 14 évet felölelő folyamat vizsgálatára felállítani egy vizsgálóbizottságot, ezt minduntalan meghiúsították mind a kormánypártok, mind az MSZP. Ehhez 76 aláírást kellett volna összegyűjteni, de nem sikerült egy alkalommal sem, tehát egyformán, mind a Fidesz, mind az MSZP gátolta ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítását. Nyilván, idővel már annyira kínos lett a jelenlegi kormánynak a repülőtér és a Malév által érintett több tízezer ember részéről a helyzet , hogy kreáltak egy ilyen valamit, ami több mint a semmi, de nyilvánvalóan nem lehet azt mondani, hogy kivizsgálták volna az egész folyamatot. Sajnos, ez a bizottsági munka során nyilvánvalóvá vált, hogy igazából egyáltalán nem is kíváncsiak a valóságra, m ég ennek az időszaknak az igazságára sem, vélhetően pontosan ismerik azt, és a bizottságosdival csak a szavazatszerzést, vagy még inkább a szavazatvesztést próbálták minimalizálni, egy ilyen kisebb színjátéknak felel csak meg. De nézzük tovább! Tekintettel a két cég méretére, a 8 éves időtartamra és az ez alatt történt komoly eseményekre, a tisztánlátás elősegítésére a Jobbik számtalan dokumentumot kért be különböző helyekről, köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is. Mi azt okkal várhattuk volna el, hogy minden módon segítsék a bizottság munkáját, hiszen kormányzati szerv és intézmény. Kértük például a privatizációs szerződés hiánytalan anyagát. Úgy gondolom, hogy nem egy irreális kérés, amikor az ember, illetve a bizottság magát ezt a folyamatot kívánja vizsgálni. Elég tetemes dokumentumtömeget kaptunk, ez
