Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
931 Nagyo n régi téma ez már egyébként, amióta a kiotói egyezménnyel foglalkozunk, és tudjuk annak a hatását. Én ’96ban éltem át Amerikában egy olyan képviselőnek a mondatát; képviselő úr, egy dolgot higgyen el, hogy Amerikában a politikusokat a gazdaság irányítói választják, és addig, amíg a gazdaság nem akarja, addig a kiotói egyezményt sem fogják aláírni. Azóta sem írták alá. De tudjuk nagyon jól, hogy Magyarországot is egybe lehetne szántani, hisz Bencsik János mélyen próbálta ezt elemezni, hogy ha elfogyunk, a nyelvünk elfogy, tartásunk elfogy, akkor mi lesz ezzel az országgal. De maga a stratégia is úgy próbál fogalmazni, hogy nemcsak szűken határon belül, hanem az egész Kárpátmedencében kísérel meg gondolkodni. És a Kárpátmedencei lét, európai lét, a világba n való elhelyezkedésünk feljogosít bennünket arra, hogy azokkal a természeti értékekkel, akár a termőföld, erdeink, vizeink hasznosításának, annak óvásának, vízkormányzásának… - vagy amit az elmúlt időszakban a kormány is a vízháztartás kérdésében próbál f orrásokat invesztálni, és egyegy árvíz ne gyorsan keresztülfolyjon rajtunk, hanem lehetőleg valami útonmódon megtartani. Tehát vannak olyan értékeink, amelyeket óvni és védenünk kell. Csak ha visszagondolunk a 23ból az elmúlt 20 év történéseire, akkor m egtapasztalhattuk azt, hogy a globális gazdasági, pénzügyi érdekek miatt voltak olyan politikai elődeink, gondolkodóink, akik képesek voltak az ország vagyonának 93 százalékát kiárusítani. Na, most ezeket visszaszerezni, akár a szolgáltatások területén oly an törvényeket alkalmazni, amelyeket máig egyesek védenek, hisz a mai vita is, az energiaáraknál a szabályozás kérdése egyesekben azt a kérdést vetette fel, hogy mi lesz azon multinacionális szolgáltató cégekkel és a biztonsággal, akik majd ezt nem fogják elviselni. Elnézést, Magyarország a szolgáltatások területén és annak a tudományában és annak a technológiájában azért nem volt Európában utolsó, hanem kiépítettünk rendszereket. És úgy építettünk ki rendszereket, hogy a világ más országaiból is a magyar s zakembereket hívták, kívánták, hogy ugyanazokat az eredményeket, amiket itthon elértek, őnáluk is valósítsák meg. Teszem azt, az algériai vízrendezést a magyar vízügyi szakemberek csinálták meg annak idején a hatvanas években, Algéria teljes vízrendezését, vízkormányzását. De ha veszem az erdészeti szakembereinket, akik Ausztráliában és Kanadában alkottak olyat, amire ma is azt mondják, hogy ezt a soproni erdészek, erdész szakemberek csinálták meg. Tehát van olyan érték, amivel hosszú távon ezt az országot tényleg valóban rendbe lehet tenni. Csak megint itt eszembe jut Kozma atya: beteg a lélek, beteg a társadalom és a nemzet, irigységre épül, és emiatt szét is húz. Képesek vagyunke összetartani? Erre mondok önöknek egy példát. Van egy ország, ahol többször jártam, a nyolcvanas években azt lehet mondani, hogy a gyökeret ették. És akkor eldöntötték, hogy bárki kerül hatalomra az ottani pártrendszereken keresztül, mindenkinek elsődleges kötelessége a társadalmi lét, berendezkedés és annak biztosítása. Két szen t dolog van náluk ma is egyébként, a gyerek és felnőtt. A közte lévő mindennap megteszi a kötelességét, kihangsúlyozom: a kötelességét, mert a társadalmi, oktatási rendszer is arra alapul, hogy minden egyes polgárnak megvan a saját kötelezettsége, születés étől fogva megvan a saját kötelezettsége. Ma ez az ország a világ negyedik legfejlettebb országai közé tartozik. Egyetemeiből legalább négy a világ ötven legjobb egyeteme közé tartozik. A fejlett technológia területén a világ száz cégéből legalább tizenket tő cég tőlük odatartozik. Tehát kialakítottak egy hitet. Egy hitet, hogy szeretnének változtatni, szeretnének megmaradni, fennmaradni, és ez alá rendeltek mindent. Megváltoztatták az oktatásukat - ugye, államtitkár úr föltett egy kérdést Szilágyi képviselő társamnak, hogy az olvasási intenzitás Magyarországon miért változott meg úgy, mert az oktatásunkat olyanná tettük, hogy a liberális gondolkodással tulajdonképpen teljesen kiöltük a szülő, az iskola és a gyerek közötti viszony lehetőségét. Amikor a szülő n em kérdezhet a saját gyerekéről egy iskolában, akkor ott már felborult valami. Tehát ez az ország képes volt arra, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy egy összefogással lehet egy olyan létet teremteni és tudományt úgy beállítani, sorba állítani, hogy az öss zes szabadalom otthon maradjon. Olyan tudományos parkokat hoztak létre, hogy ha egy gondolat megszületik, akkor
