Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZÉL BERNADETT (független):
921 Köszönöm a szót, elnök úr. A Darányi Ignácterv, ahogy képviselő úr is bekiabálta itt a válasz kö zben vagy a kérdés közben, kérem szépen, az 20142020 között tud megvalósulni, hisz arra készült. Ennek a stratégiának a mentén kell a NAKVI nevű állami szervezetnek megcsinálnia, minden megyében elkészítenie minden megyére vagy minden agrár- vagy vidékfej lesztési térségre, vidéki térségre vonatkozóan nemcsak a stratégiáját, hanem a fejlesztési koncepciókat. Ez a munka folyik, ebben részt vesz számtalan képviselőtársunk a parlamentből is, ez a munka folyik. (21.30) Az, hogy a Semmelweistervben abból mi val ósult meg? A Semmelweisterv beszélt arról, hogy az állam szeretné ezt a munkát ellátni, szeretné átvállalni. Most az, hogy ez kinek tetszik, kinek nem… Én kórházfenntartó is voltam, tehát tudom, hogy ez mit jelentett számunkra. De lehet, hogy ez a legjobb megoldás abban az esetben, amikor akárhány fenntartó, akárhány kórház, annyiféle minőségű gyógykezelést tudott biztosítani. Lehet, hogy az egységesítésnek van értelme. Én ebben bízom. Az energiastratégiával kapcsolatban nem teljes a tudásom, de egyet tudo k. Még egyszer mondom: a következő ’1420as tervidőszakra az összforrások talán 18 százaléka mehet a KEOPtípusú programokra. Ha kiszámítjuk, ez nem több, mint 1000 milliárd forint. 1000 milliárd forintból sajnos nem tudjuk megváltani a világot. Arra elég lesz, hogy Magyarország egyes részein, ahogy Szél képviselő asszony mondta, lehetnek, már most is vannak, olyan beruházások, ahol látszik, hogy fenn tudja tartani saját termelésű alapanyagokból készült energiákkal egy térség, egy település, egy vállalkozó önmagát. Ezeknek kis apró integrált programok révén lesz lehetősége a későbbiekben pályázni (Az elnök csenget.) , de 1000 milliárdból sajnos nem tudjuk megváltani a világot. Köszönöm. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Szél Bernadett képviselő asszony! DR. SZÉL B ERNADETT (független) : Annyit szeretnék hozzátenni, mert az előbb kifutottam az időből, hogy egész egyszerűen ennek a kormánynak a legfontosabb ígérete egy foglalkoztatáspolitikára vonatkozó vállalás volt. Gyakorlatilag ott állunk, hogy a ciklus utolsó évéb en vagyunk, és folyamatosan csökken a munkavállalók száma. Gyakorlatilag azt látjuk, hogy ha a közmunkásokat nem számítjuk be, akkor eben az országban egyre több ember van állás nélkül. Azt látjuk az intézményi statisztikák alapján, hogy Magyarországon csö kken az öt fő feletti cégeknél dolgozó emberek száma. Ezek jellemzően a stabilabb munkahelyek, ahol kevésbé kiszolgáltatottak az emberek, ahol növekedés van, ott a szürke zónát, a fekete zónát is magukban foglaló adatok vagy adott esetben a külföldre távoz ó magyarokat is beszámító statisztikák alapján. Tudom, hogy erre a minisztérium nagyon büszke, de nem kellene, hogy az legyen. Az a kérdésem, hogy hol van a paradigmaváltás a kormány részéről, amely végre el tudná hozni azt a fajta fejlődési lehetőséget en nek az országnak, hogy legyen munkája az embereknek, a vidék meg tudja tartani a népességét, és hol vannak azok a tervek, amelyek ezt ki tudnák szolgálni. Gyakorlatilag látjuk, hogy a közmunka mint rendszer, ezt nem fogja tudni szolgálni. Világosan látható , hogy 216 ezer közmunkásból ha 15 ezer vissza tudott kerülni a nyílt munkaerőpiacra. Tényleg az a probléma, hogy ha paradigmaváltásról és ennek szükségességéről beszélünk, akkor az összes olyan rendszerben kell látnunk azokat a törekvéseket, amelyek elköt elezettséget mutatnak abba az irányba, hogy ezt az országot minden egyes szektorban a fenntartható pályára tudják állítani. Felsoroltunk elég sok szakterületet, elég sok problémát is. Tényleg örömmel venném, ha ezekre is megoldásokat láthatnánk a következő egy évben. Köszönöm.
