Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BÁNYAI GÁBOR (Fidesz):
916 itt volt, és Ékes Józsefnek, aki még itt van az előterjesztők közül, hogy bennünket ezzel az országgyűlési határozati javaslattal megkerestek, és erről vitatkozhatunk. Egyébként azt a durcásságot, amit tapasztaltam Szilágyi képviselő úrtól és Szél képviselő asszonytól, számomra meglepő volt, mert kevés olyan javaslat volt a parlament előtt az elmúlt hét esztendőben, amit nemzeti konszenzussal el tudtak volna fogadni. Bár lehetnek hibái minden stratégiának, lehetnek hibái minden kezdeményezésnek, amit bármelyik kormány tesz, és ezt lehet is, kell is opponálni az ellenzéknek, de lett volna egy lehetőség, ahol ki tudtuk volna nyilvánítani, hogy mi egyet tudunk érteni az orsz ág bajos dolgaiban, sőt a jó dolgaiban is. De hát ez a hiba megtörtént. Szeretném kifejteni azt is, hogy miután reménykedtem, amikor idejöttem, hogy arról is lehet beszélni, hogy a stratégiát hogyan töltjük meg tartalommal, hogyan töltjük meg majd források kal, nemcsak pénzügyi forrásokkal, akkor ez a vita ezt az irányt hozza elénk, ezzel szemben mégis mást tapasztaltam, de azért szeretnék egykét dolgot itt elmondani mindkettejüknek, mert a hozzászólásuk, amellett, hogy nem tetszett, ettől függetlenül vitár a okot adott. És még Tóbiás képviselő úrral is vitatkoznék, ha itt lenne, mert a múlt héten az előterjesztés aláírójaként a vita nagy részében mégiscsak a kormányt szapulta, ami rendben is van egy ellenzéki képviselőtől. De azért egykét fontos dolgot, miu tán illeszkedik Szél képviselő asszony hozzászólásához, szeretnék kifejteni. Azt mondta a múlt héten Tóbiás képviselő úr, hogy a kormány nem támogatja a környezetkímélő technológiákat, a földhasználati módokat, a megújuló energiaforrások felhasználását és előállítását, nem támogatjuk a kutatásfejlesztést, a zöldgazdasági reformokat. Ekkor én elővettem az Új Magyarország fejlesztési terv nevű programot, ami 20072013 között megszabtamegszabja Magyarország erőforrásait, európai erőforrásait, pénzügyi forrás ait, és abban azt találtam, hogy mindösszesen a környezetienergetikai operatív programban összesen 3,7 milliárd eurót, durván 1000 milliárd forintot szántunk környezeti és energetikai programokra. (21.10) Mindösszesen ez az energiahatékonysági program, il letve a megújuló energiaforrások kiaknázását támogató program nem érte el a 200 milliárdnyi fejlesztési főösszeget. Miközben arról beszélünk, hogy az ország energiafüggőségét meg kéne kicsit változtatni, szükség volna Magyarországon több megújuló energiára , ne felejtsük el, hogy 2020ig 13 százalékra kéne emelni a most 33,5 százaléknyi arányt a megújuló energiák tekintetében az összenergiamérlegben. Ez azt is jelenti, hogy legalább 3 ezer megawattnyi megújuló energiaforrást kéne bevonni a magyar gazdaságb a; minden egy megawattnyi naperőmű telepítése, kiépítése minimum 1,2 milliárd forintot követel meg a beruházótól, akár támogatják, akár nem. Magyarul, itt több ezer milliárd forintnyi fejlesztést kéne csak azért megvalósítanunk 20142020 között, hogy elérj ük a kívánt 13 százalékos arányt úgy, hogy közben Magyarország energiaéhsége nő. Ha vetítjük a számokat, 2004. május 1je után, amikor az Európai Közösség tagjai lettünk, a mai napig összesen a két előző időszak forrásai - itt a kohéziós források, az agrár források, a vidékfejlesztési források - együttesen, durván 9500 milliárd forintot jelentettek Magyarország számára. Nem tudom, hogy hány száz intézkedésre lett felhasználva - most már nem tudom követni én magam sem az intézkedési programokat a fejlesztési tervünkben , de lényegében ezzel az összeggel, illetve az időszak alatt fölvett több mint 14 000 milliárdnyi államadósság hitelforrásaival 23 000 milliárd forint állt volna rendelkezésre az ország fejlesztésére. A pénz javarésze nem tudjuk, hogy hová kerü lt, végül is nem látszik az országon, úgy gondolom, senkit sem akarok megbántani ezzel, de hogyha csak ebből az összegből azt a nagyon fontos igényt, hogy Magyarország energiafüggőségét megváltoztattuk volna, megváltoztassuk, ha erre a célra tudtuk volna a már mondott 20003000 milliárd forintnyi fejlesztési forrást allokálni, akkor ma már Magyarország elérhette volna az európai uniós kívánalmak szerinti közösen vállalt arányokat. Tehát még egyszer mondom, 200 milliárd forint sem állt rendelkezésre arra a c élra, hogy megújuló energiákat hasznosítsunk Magyarországon, és itt az a szomorú tény, és itt opponálnunk kell Tóbiás Józsefet és képviselő asszonyt is, hogy nem volt forrásunk 2010 májusa után ezeknek a területeknek
