Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MILE LAJOS (független):
788 azzal is tisztában vagyunk, hogy az alap a közel 11 milliárd forint támogatásra szánt keretből 600 millió forintot, azaz az összeg 5,5 százalékát szánta nyílt pályázati kiírásra, a többit a háromfős grémium egyedi k érelmek és meghívásos pályázatok útján osztotta szét. Éppen azok maradnak ki a konkrét döntéshozatalból, akiket a támogatások elosztása a leginkább érint, akik a megfelelő terepismerettel rendelkeznek. Így alakulhatott ki az aránytalanságok, politikai elfo gultságok rendszere, így fordulhatott elő, hogy bizonyos szervezetek kivételesen kedvező elbánásban részesültek, míg mások egy árva fillért sem kaptak valamilyen oknál fogva, hogy csak a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségét említsem. Ez a káros gya korlat addig nem is fog változni, amíg a döntések nem az érintettek tényleges bevonásával, az átláthatóság követelményeinek betartásával születnek. Erre is gondoltam, amikor a demokratikus normák elhanyagolásáról beszéltem a jobboldal esetében. Gyorsan be kellene fejezni a határon túli magyar szervezetek osztályozását, a politikai mérlegelést, ha komolyan gondolja a kormányzat az összmagyar érdekek vállalását, tudomásul véve, hogy a határon túli magyarság is tagolt, kulturálisan, politikailag, egzisztenciál isan is sokszínű csoport, és így szerves része az egyetemes magyarságnak. Az egyszerűsített honosításra vonatkozó törvényt az LMP támogatta, és helyes korrekció volt a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2011. évi LXII. törvény hozzáigazítása, így azok is jogosultak maradtak a kedvezményekre és támogatásokra, akik megszerezték a kettős állampolgárságot. A beszámoló említi a szomszédos országokban lezajlott népszámlálásokat és a kormány erőfeszítéseit az ellenőrzés és a magyarságvállalás területén. Á m az eredményről ismét mélyen hallgat az előterjesztés. Ismerjük az adatokat, elkeserítő képet kapunk. Tízezrével veszítjük el a magyarokat a Kárpátmedencében. Tragikusan fogy a magyar népesség. Elfogadhatóbbá tette volna a beszámolót, ha nemcsak a szándé kokat rögzíti, hanem szembesít bennünket a tényekkel is. Nézzük most a kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységének eredményeit! A magyarromán vegyes bizottság 2011. június 1jén tartotta ülését, a felmerült kérdések mindegyikét nem sikerült megtárgyalni , így a felek nem írták alá a jegyzőkönyvet. Magyarán és egyben óvatosan fogalmazva: nem minősíthető sikeresnek a tárgyalás. A következő ülés előkészítése azóta is zajlik, idestova több mint másfél esztendeje. Ugyanez a helyzet a magyarukrán vegyes bizott sággal, ami 2011. december 19én ülésezett. A felek abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben egyeztetéseket tartanak. Melyik jövőhöz közel vetődik fel a kérdés? Ennek a tárgyalásnak is több mint egy éve. A horvátmagyar vegyes bizottság ülését a horvát fé l kérésére elhalasztották. A hat vegyes bizottsági ülés között tehát kettő nem nevezhető sikeresnek, egyet pedig még nem tartottak meg. Ez bizony nem túl nagy eredmény. Az LMP nemzetpolitikájának egyik alappillére annak elősegítése, hogy mindenki a szülőfö ldjén boldogulhasson, őrizhesse hagyományait, értékeit, hogy otthon legyen a világban. Ennek egyik feltétele az autonómiatörekvések támogatása. Ilyen irányú kormányzati erőfeszítésekről a beszámoló szinte említést sem tesz. A nemzetközi diplomáciában, az E urópai Unió fórumain, a kétoldalú kapcsolatokban a kormány számára nagyon sok lehetőség adódik, hogy elősegítse a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Európában az önrendelkezések több fajtájával, modelljével találkozhatunk. Csak remélni merjük, hogy ne m azért maradtak ki a beszámolóból a vonatkozó fejezetek, mert a magyar kormány közömbös az ilyen törekvésekkel szemben. A Lehet Más a Politika 125 milliós támogatást javasolt az autonómiatörekvéseket elfogadtató, népszerűsítő irodák felállítására, hiszen a többségi társadalom belátása nélkül szinte lehetetlen a szándék megvalósítása. Sajnálatosan nem olvashatunk az anyagban semmi érdemlegeset az együttműködések gazdasági vonzatairól, a Kárpátmedencei gazdaságfejlesztés lehetőségeiről. A Kárpát Régió Üzlet i Hálózat
