Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - CSÓTI GYÖRGY (Fidesz):
782 Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mo st az írásban előre bejelentett képviselői felszólalások következnek. Elsőnek megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Csóti György képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! CSÓTI GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Kép viselőtársaim! Az ellenzéki képviselőtársaim többnyire alaptalan vádaskodásaira a válaszadást meghagyom az államtitkár úrnak, és miután az előttem szóló kormánypárti vezérszónokok összefoglalták az eredményeket, ezekre se akarok külön kitérni, csak egykét fontos dolgot emelnék ki, és utána egykét előremutató gondolatot szeretnék megosztani önökkel. Mindenekelőtt nem lehet elégszer leszögezni, hogy a 2010es kormányváltás történelmi fordulatot hozott a nemzetpolitikában, és különösen kiemelendő az, hogy mi ndjárt a Magyar Országgyűlés 2010es megalakulása után rendkívül erős üzenetet küldött nemcsak a Kárpátmedencében élő elszakított nemzetrészek felé, hanem az egész világ felé azzal, hogy lehetővé tette az egyszerűsített honosítást, és biztosította a kettő s állampolgárság intézményét. Kiemelem azt is, hogy nagyon jó döntés volt, hogy még a kormány megalakulása előtti időszakban nemzeti gyásznapunkat, június 4ét a nemzeti összetartozás napjává is tette, amikor is megemlékezhetünk a trianoni tragédiáról úgy, hogy közben hitet teszünk a nemzeti összetartozás mellett. Több szó esett arról, hogy megindult a nemzet határokon átívelő újraegyesítése, rendkívül fontos a Magyar Állandó Értekezlet életre hívása, ezek kiemelkedő események voltak és meghatározó dolgok. Nagyonnagyon fontosnak tartom és kiemelem azt is, hogy végre helyére került a határon túli magyarok ügye a magyar politikában. Eddig is nyilvánvaló volt, de most már intézményes formában is deklarálásra került az, hogy a határon túli magyarok ügy e nem külügy, hanem - Duray gondolatából kiindulva - egy speciális belügy, amelynek külpolitikai vonatkozása van. Ez azt jelenti, hogy azért belügy, egy speciális belügy, mert a magyar nemzet összetartozása az elmúlt két évtizedben megbizonyosodott, és meg állapításra kerülhetett most már szinte mindenhol Európában, hogy nemcsak nyelvileg és kulturálisan vagyunk egységesek, hanem a magyar nemzet politikailag is egységes. Ez a politikai egység azt jelenti, hogy az elszakított magyar nemzetrészek egyöntetűen m agyarként akarnak boldogulni, magyarként akarnak megmaradni, ebben a gondolatkörben egységes a magyar nemzet. Miután nyolc országban szétszakítottan élünk, ezért külpolitikai vonatkozással is rendelkezik ez az ügy, a külpolitikában is megjelenik. Nagyon fo ntos, hogy a legmagasabb szintre, miniszterelnökhelyettesi szintre került kormányzati vonatkozásban ennek a kérdésnek a kezelése, és külön kiemelendő az, hogy a parlamenti dimenzióba is bekerült önálló intézményként a nemzeti összetartozás bizottságának a létrehozásával. Tehát egy sor eredményt és egy komoly előrelépést tudunk az elmúlt időszakról elmondani. (11.10) Én azonban úgy látom, hogy a kezdeti nagy lendület az elmúlt egymásfél évben megtört, mégpedig objektív okok miatt, tisztelt képviselőtársaim , mert Magyarország olyan helyzetbe került a nemzetközi közvéleménnyel, a nemzetközi közösséggel való kapcsolattartás során, hogy a kettős válság, a 2010ben örökölt hazai pénzügyi és gazdasági válságra rárakódó nemzetközi válság hatására olyan intézkedése ket kellett hozni, amelyek számos multinacionáis céget, pénzügyi köröket sértettek - ismerjük ezt a történetet , és Magyarország érdekérvényesítő képessége az elmúlt egykét évben meglehetősen lecsökkent. Most viszont az elért eredmények után kifelé megyü nk ebből a gödörből, és úgy gondolom, úgy hiszem, hogy a hátralévő bő esztendőben egy nemzetpolitikai hajrát kell beindítania a magyar kormányzatnak, és ennek a hajrának a tárgya az autonómia.
