Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
780 tagjaivá, állampolgáraivá. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a gyanús esetek kapcsán több alkalommal is örömmel értesülhettünk határozott hatós ági fellépésről. Miközben az illetéktelenek valutáért juthatnak tehát állampolgársághoz, addig számos elkötelezett, nemzeti érzelmű külhoni nemzettestvérünktől vélhetően nemzetbiztonsági kockázat miatt megtagadták a honosítást. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úr ígéretet tett rá, hogy a kérdéses kérelmeket újra megvizsgálják - ez némely esetben egyébként már meg is történt , reménykedhetünk tehát, hogy a jövőben nagyobb körültekintéssel történik majd a kérelmező kétségkívül szükséges és fontos szűrés e. Végül ezúttal sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a magyar állam és a diplomácia nem védi meg a magyar állampolgárságot szerzett magyarokat. A kedélyes, vidám hangulatú magyarszlovák kormányfői és külügyminiszteri találkozókon még soha, egyetlenegy alkalom mal sem merült fel a szlovák állampolgárságától megfosztott Gubik László és számos társának ügye. Ez a megalkuvó magyar diplomácia totális csődjének az egyik iskolapéldája. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítása kapcsán üdvözöljük a jogharmonizációt, amelynek köszönhetően nem veszíti el a törvénnyel járó kedvezményeket az sem, aki számára időközben lehetővé vált a könnyített honosítás megszerzése. Továbbra is komoly probléma azonban a gyermeküket magyar iskolába járató külhoni magy ar szülőknek folyósított 20 ezer forintos oktatásinevelési támogatások kérdése, amely kapcsán már számos alkalommal éltünk tiltakozással és kértük a kormányzat cselekvését. Számos régióban antiszociális, sok esetben magyarul sem beszélő cigány gyerekek öz önlik el a magyar iskolákat, amelynek hatására számos magyar szülő inkább a többségi iskolába íratja a gyermekét. Ezt a rendszert sürgősen felül kell vizsgálni. A 2011es EUelnökségről sajnos éppen olyan nehéz bármi pozitívat elmondani, mint amennyire nag y reményekkel tekintettünk rá előzetesen. A beszámolónak igaza van abban, hogy - idézem - “Magyarország 2011es EU soros elnöksége valóban történelmi esély volt arra, hogy bemutassuk, népszerűsítsük a magyarság sajátos kultúráját.” Hazánk kormánya azonban ezt a történelmi lehetőséget elmulasztotta, történelmi bűnt elkövetve. Miközben minden más ország arra is használja a soros EUelnökséget, hogy a saját maga számára fontos ügyeket, a nemzeti érdekeket szolgáló kérdéseket előtérbe helyezze, addig mi erre kí sérletet sem tettünk. (11.00) Ahelyett, hogy a kormány rámutatott volna a szlovák kormány elképesztő, alapvető jogokat sértő intézkedéseire, a Benešdekrétumok mindmáig tartó hatályosságára, esetleg arra, hogy Románia nyíltan fellép a székelység autonómiat örekvései és a magyar oktatásügy ellen, és akkor még szóba sem hoztuk az EUn kívüli Szerbiában vagy Ukrajnában történő jogsértéseket, Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár már előre, 2010ben leszögezte: Magyarország szolgálni akarja az Európai U niót. Szomorúan, de nagyon szemléletesen példázza ez a magyar diplomácia szervilis mentalitását. A Magyar Diaszpóra Tanács kapcsán a beszámoló helyesen állapítja meg, hogy a korábbi kormányok a szükségesnél sokkal kisebb figyelmet fordítottak a nagyvilági magyarságra, komoly veszélybe sodorva ezzel az emigráció magyar közösségeit. A Jobbik maximálisan támogat minden olyan kezdeményezést, amely a diaszpóra védelmét, magyar identitásának és kulturális értékeinek megőrzését szolgálja, ugyanakkor a MÁÉRThez ha sonlóan itt sem mehetünk el szó nélkül a kormányzat elfogadhatatlan szelektálása mellett. Egy példát említve: az Újdélwalesi Magyar Szövetségnek lehetőséget biztosítottak a megjelenésre, míg a valódi ernyőszervezetként a térség teljes magyarságát képvise lő Ausztráliai és Újzélandi Magyar Szövetségnek nem. Ennek korrigálását a miniszter úr már az említett bizottsági ülésen sem zárta ki, bízunk benne tehát, hogy ez irányban is pozitív előrelépés fog történni.
