Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 25 (255. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
678 alkotmányossági próbának, és az Alkotmánybíróság ezekben az esetekben járhasson el. Mi e tekintetben szeretnénk bővíteni az Alk otmánybíróság jogkörét. Azt gondoljuk, ez mindenféleképpen a jogállamiság garanciáját jelenti, amikor az alaptörvény módosításának a vizsgálatát lehetővé tesszük bizonyos szűk körben az Alkotmánybíróság részére. Ennyit akartam elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szilágyi György képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 10., 16., 17. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. A 10. ajánlási pontnál szerintünk egy elég komoly kérdésről van szó, hogy a kommunista rendszer hosszúhosszú évei alatt a diktatúra felépítői és haszonélvezői minden lehetséges eszközzel törekedtek a t öbbségi, az ősei hitéhez hű magyar társadalom megtörésére. Abban a tekintetben üdvözlendőnek tartjuk az alaptörvény rendelkezését, hogy kimondja, a kommunista rendszer felépítésében részt vevő valamennyi szervezet bűnszervezet volt. Egészen pontosan idézem önöknek az idevágó részt: “A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, melyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak.” Be k ell látni ugyanakkor, hogy ez a kijelentés önmagában kevéssé értelmezhető, a vezető fogalma nem minden esetben azonosítható, illetve az elmúlt időszak eseményeinek tapasztalataiból az is leszűrhető, hogy lassan a feledés homályába vész, hogy pontosan ki és milyen szerepet játszott az önkényuralom fenntartásában. Nyilván sokak szándéka éppen az, hogy a feledés homályába burkolózhassanak. Kellő pontosítás nélkül éppen ezt a feledést, az elmaszatolást fogja szolgálni az alaptörvény idézett rendelkezése is. Ez a mondat ugyanis kiemeli a pontosan meg nem határolt vezetőket, és egybefoglalja a szervezetek egyéb tagjait. Jóllehet az én ízlésvilágom szerint már az is kellőképpen ocsmány dolog, ha valaki a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt, mégsem lehet egyenl őségjelet tenni ezen tagság és azon tagság között, ha valaki éppen az ávó, az ÁVH vagy a munkásőrség állományába tartozott. Nyilván önök is tudják, hogy a diktatúrát kiszolgáló erőszakszervezetek felszámolása még nem a történelmi időkben volt, hanem húsze gynéhány évvel ezelőtt. Ebből adódóan a mai napig is köztünk élnek azok a személyek, akik vezetői ugyan nem voltak például a munkásőrségnek, de egyszerű tagként is törvény által garantált joguk volt, hogy fegyveresen lépjenek fel, idézem: “a szocializmus v ívmányainak megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek megakadályozása érdekében”. Ezeket az embereket nem kényszerítették a belépésre, saját maguk, önszánt ukból vállalkoztak honfitársaink akár meggyilkolására, megnyomorítására és a teljes körű elnyomatására. Nem egy esetben a mai napig az áldozataiktól elrabolt villákban tengetik mindennapjaikat. Egy részük bizonyára fontos közhivatalokat tölt be, vagy csak a ma divatos zsíros állami megrendelésekben részesülnek. Ha kíváncsiak, tisztelt képviselőtársaim, tudok példákat is említeni ezekről az emberekről. Szükséges tehát, hogy egyszer s mindenkorra kerüljön kimondásra, hogy ezek az emberek bizony a magyar ember ek, a magyar haza ellenségei voltak, amely bűnöket meg lehet ugyan bocsátani, de elfelejteni azokat sohasem fogjuk. Éppen ezért kérném önöket is, gondolják végig, és támogassák ezt a módosító indítványunkat, hogy kerü ljenek bele ezek az emberek is ebbe a körbe. Ez nagyon fontos lenne, főleg annak tudatában, hogy még a vezetőket is elég nehéz a mai időszakban felelősségre vonni a most elkövetett bűneikért is, hiszen felhívnám a figyelmüket, hogy ma, február 25én van ké t éve annak, hogy az Alkotmánybíróság azt mondta, soron kívüli eljárásban tárgyalja Biszku Béla ügyét azzal kapcsolatosan, hogy ő kicsinyítette a kommunista bűncselekményeket, de két év alatt ez a
