Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - Volner János (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mi lesz veled, magyar építőipar?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
62 Ezzel az óriási visszae séssel párhuzamosan azt láthatjuk, hogy rendkívül drága a lakáshoz jutás, azt láthatjuk, hogy a fiataloknak egyszerűen nincs arra pénzük, hogy 350 ezer forintos négyzetméteráron új lakást vásároljanak maguknak. Nem kis részben egyébként éppen ez az állapot járul hozzá ahhoz, hogy 500 ezer ember elhagyta már Magyarországot, és jelenleg külföldön fizet adót, mert már a lakhatásukat sem tudják az emberek megteremteni. Kérdezem én önöket, tekintettel arra, hogy az első Orbánkormány idején nagy sikerrel működöt t az otthonteremtési program, miért nem valósítják meg ezt a sikerreceptet. Annak idején többször kifejtették, hogy ez milyen óriási nemzetgazdasági bevételt produkált az országnak, mennyire jól pörgette a gazdaságot, mennyire megérte az államnak. Önök akk or, amikor a forrás a kezükbe került, igyekeztek minél gyorsabban visszaadni azt a kölcsönző bankoknak, visszafizetni úgymond az államadósságot, és megszabadultak ezektől a forrásoktól, ahelyett, hogy a gazdaságot pörgették volna, és a fiatalok lakáshoz ju tását megoldották volna. Kérdezem én, államtitkár urat, miért. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót az államtitkár úrnak a válaszadásra. SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Van, amiben egyetértünk. Azt tudnám mondani, hogy azzal a helyzetértékeléssel, ami arról szól, hogy egy mindenkori gazdaság hosszú távú fenntarthatóságát döntően m eghatározza az építőipar, illetve a benne foglalkoztatottak száma, messzemenőkig egyetértünk. Valóban az a cél, és az kell legyen a terv, hogy az építőipar vissza tudjon kapaszkodni, az építőipar valóban olyan szinten tudjon termelni, hogy az mind a munkah elyek, mind a nemzeti össztermék tekintetében megjelenjen a statisztikákban is. Arra felhívnám a figyelmet, hogy az építőipar helyzete részben belső, részben külső okokkal magyarázható. Tudja jól, képviselő úr, az építőipar visszaesése valamikor a 2000es évek közepén, 20052006ban kezdődött, jóval a mostani kormány működése előtt, aminek eredményeképpen nagyon komoly erőfeszítéseket tett egyébként a kormány, hogy ezt a recessziót megállítsa, és megpróbálja az építőipart egy növekedési pályára állítani. A legnagyobb ilyen probléma a devizahitel problémája volt, amibe most nem mennék bele, hiszen itt már a mai napon is többször elhangzott, nagyon komoly konfliktusokkal nagyon komoly milliárdokat szánt a kormány arra, hogy újra legyen igény a lakások vásárlás ára, hiszen ehhez a korábban hitelből vett lakások problémáját kellett megoldani. Egyébként jelezném, hogy a kormány ezen túlment, és otthonteremtési kamattámogatási rendszert és szociálpolitikai kedvezményt vezetett be. Itt is egy olyan folyamattal állunk szemben, hogy értelemszerűen a kamatok mindenkor meghatározzák ennek az igénynek a nagyságát, és azon az úton is elindultunk, hogy a kamatok egyre lejjebb kerülnek. Tehát tény és való, nagyon nehéz helyzetet örökölt a kormányzat, de talán 22,5 év után el lehet mondani, hogy egy pozitív pályán indult el az építőipar. A következő egy percben megpróbálok erre is válaszolni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Szatmáry államtitkár úr. Viszonválasz illeti meg Volner képviselő urat. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen. Államtitkár Úr! Ön említette, ugye, a 2005ös évet, akkoriban még olyan 44 ezer új lakás épült Magyarországon, most durván ennek a mennyiségnek az ötöde valósul meg. Tehát ha megnézzük, a számok szintjén lehet, hogy akkor k ezdődött a visszaesés, önöknél pedig fölgyorsult ez a folyamat, óriási lett a visszaesés. Egy ágazat az ötödére zuhant vissza az önök kormányzása alatt is, többek között önöknek köszönhetően.
