Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 19 (254. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
574 Köszönöm szépen, elnök úr. Szóval, először is abban én álla mtitkár úrral egyetértek, hogy egy alkotmánynak jó esetben evidenciákat kellene tartalmaznia. De ez az alaptörvény nem evidenciákat tartalmaz. Akár ha itt az integrált mezőgazdasági üzemszervezésről, akár a röghöz kötésről beszélünk, ezek, hogy úgy mondjam , nem evidenciák. Ha ez valóban alkotmány lenne, és nem csak címében lenne alaptörvény, akkor valóban ez olyan morális parancsokat, elveket tartalmazna, amiben a politikai közösség nagy része, pártállástól, világnézettől függetlenül egyet tud érteni. Önök ilyen konszenzusra nem is törekednek, sőt, most már arcátlanul különböző aktuálpolitikai kormányzati célokat raknak bele az alaptörvénybe. Ami itt a szólásszabadság dolgát illeti. Az a helyzet, hogy annak a bizonyos (5) bekezdésnek a második mondatát lehet úgy értelmezni, államtitkár úr, ahogy ön értelmezi, hogy a bíróság előtti érvényesítés lehetősége jórészt a polgári jogi igények érvényesítésére vonatkozik. A probléma viszont az, hogy az első mondat, ahol mielőtt fölhatalmaznák a közösségeket, hogy bírós ághoz forduljanak, csak kinyilvánítja azt, hogy nem irányulhat a magyar nemzet, nemzeti, faji, etnikai, s a többi kisebbségek méltóságának megsértésére. Ebből a mondatból viszont következik minden egyéb korlátozás. Az a helyzet, államtitkár úr, hogy az egé sz, úgy, ahogy van, rossz. Az Alkotmánybíróság kimunkálta azt a zsinórmértéket, ahol és amikor az emberi méltósághoz való jog korlátozhatja a véleményszabadságot. Vannak is ilyen jellegű, még büntetőjogi intézkedések is, a médiajogról vagy a házjogról nem is beszélve, de ez túlmegy ezeken a határokon. És természetesen a véleményszabadság tartományába beletartoznak olyan vélemények is, amelyek adott esetben, mondjuk, a Jobbik nézőpontjából a magyar nemzet érdekei ellen vannak. A véleménynyilvánítás szabadság ába az ilyen gondolatok kifejezése is beletartozik. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) (18.40) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy Róbert államtitkár úr, parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi miniszté riumi államtitkár : Én ebben a vitában csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy elfogadott néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés egy új polgári törvénykönyvet, ahol kibontásra került ez a szabály. (Dr. Staudt Gábor: Alkotmányellenes.) Megítélésünk sze rint az jelen pillanatban sem alkotmányellenes, ugyanis úgy került kibontásra, hogy világossá teszi, hogy a közösségekhez tartozó személyek milyen feltételek esetén, milyen, egyébként megszorító feltételek esetén élhetnek ezzel a bizonyos közösség megsérté se miatti igényeikkel. Ilyen feltétel például az, hogy csak egy viszonylag rövid időn belül reagálhatnak, egészen pontosan 30 napot tartalmaz a polgári törvénykönyv, bizonyos időn belül indíthatnak keresetet ezek a személyek. Nyilván nem volt cél, hogy öté ves elévülési időn belül, mondjuk, bárki indíthasson ilyet, hiszen az egy teljesen kezelhetetlen állapot. Ugyanígy például az, hogy csak olyan kifejezések ellen indítható kereset, amely indokolatlanul bántó, lealacsonyító, kifejezésmódjában nagyon durva, b enne van az elfogadott polgári törvénykönyv szövegében, mint ahogy az is benne van, hogy például ennek a nagy nyilvánosság előtt kell elhangoznia. Nyilvánvalóan egy magánbeszélgetésben elhangzott, egyébként közösséget sértő megjegyzés miatt nem indíthatnak pert. Tehát úgy gondoljuk, hogy a polgári törvénykönyv, nagyon helyesen, pontosan a véleménynyilvánítási szabadságra való tekintettel és a szólásszabadságot tiszteletben tartva, meglehetősen szűk körben határozta meg azokat az eseteket, amikor a közösségh ez tartozó személyek indíthatnak keresetet. Még egy fontos szempont, ami bizonyos szempontból akár bírálat tárgya is lehetne, hogy csak a magyar nemzethez, a nemzeti, etnikai, faji és vallási közösségekhez való tartozás alapozza meg ezt a jogot. Persze leh etne azt mondani, hogy hát miért ne, bármilyen közösség, de az egy olyan parttalan
