Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 19 (254. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
568 alaptörvényben, majd most aláír egy olyan alaptörvénymódosítási javaslatot, ahol beemelik az Országos Bírósági Hivatalt az alaptörvénybe. Az a helyzet, hogy önök nemcsak azt tették meg, hogy amit már megsemmisített az Alkotmányb íróság, beemelik alaptörvényi szintre, hanem amiről pontosan tudják, hogy meg fogja semmisíteni az Alkotmánybíróság, azt is beteszik az alaptörvénymódosításba. A kampányhirdetésekre vonatkozó szabályok, a hallgatói szerződés, illetve egyáltalán a felsőokt atásra vonatkozó szabályok, illetve Handó Tünde és Polt Péter ügyáthelyezési joga, ami a törvényes bíróhoz való jognak a csorbítása, ezt önök azért pakolják bele az alaptörvénybe, mert előre gondolkodnak, nehogy véletlenül az Alkotmánybíróság megálljt tudj on parancsolni az önök hatalmi étvágyának. Ezért állítom, ezért állítjuk azt, hogy innentől kezdve Magyarországon korlátlan hatalomgyakorlás zajlik a kétharmados többség részéről, de ha megnézzük a kétharmados többség saját belső szabályait, akkor valójába n a miniszterelnök részéről, hiszen mint tudjuk, önöknél az egyéni választókerületi elnökre is és a köztársasági elnökre is egyetlenegy személy tehet javaslatot. Az, hogy ilyen szinten nem tisztelik a saját alaptörvényüket, ilyen szinten nem tisztelik a ha talmi ágak elválasztásának elvét, ez azt jelenti, hogy önök a korlátlan hatalomgyakorlásban hisznek egyedül. Az, amit az alaptörvénymódosítás végére becsempésztek, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat a korábbi alkotmánybírósági döntések indokolásaira , ez egészen abszurd. Pontosan tudja államtitkár úr is, Gruber képviselő úr is, hogy vannak olyan jogterületek, ahol a Legfelsőbb Bíróság, illetve ma már a Kúria a mai napig hivatkozik akár ’60as évekbeli, de akár ’20as évekbeli főbírói döntésekre. Mert vannak olyan jogterületek, ahol a joganyag, tipikusan a családjog egyes részeinél vagy az öröklési jogban, hosszúhosszú évtizedek vagy évszázadok alatt nem sokat változott. És bizony elképzelhető az, hogy a Legfelsőbb Bíróság több évtizedes elvi döntéseke t hív fel. Ilyen a jogfejlődés. Mi a probléma azzal, ha az Alkotmánybíróság így cselekszik? Önök javasolják, hogy fossza meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróságot attól a lehetőségtől, hogy az elmúlt 20 év jogfejlődésére hivatkozzon, miközben önök javasolt ák azt is, hogy a jogértelmezésnél a történeti alkotmányt fel lehessen hívni. Ebből az következik, hogy a történeti alkotmányra lehet hivatkozni, holott ott sem csak hatályos törvények képezik a halmazát a történeti alkotmánynak. Gaudi képviselőtársam majd nyilván ezt bővebben kifejti. Tehát az a helyzet, hogy az önök javaslata szerint Werbőczyre lehet hivatkozni az Alkotmánybíróságnak, az elmúlt 20 év alkotmánybírósági döntéseire pedig nem lehet hivatkozni. A helyzet úgy áll, hogy önök továbbmennek azon az úton, ahol korlátozzák a következő kormányok mozgásterét akkor, amikor az egyházak vagy éppen a nemzeti kisebbségek esetében immáron a részletes szabályokat is kétharmados körbe emelik, és teljesen szükségtelen egyébként az, hogy például a felsőoktatásról ilyen szinten, ilyen mélységen alaptörvény rendelkezzen. Amit ebben az alaptörvénymódosításban önök elkövetnek a jóléti rendszerek ellen, az nem más, mint hogy államcéllá emelik azt a tételt, hogy akinek nincs semmije, annyit is ér. Elmondta képviselő as szony is, a Fidesz társadalompolitikájáról eddig is tudtuk már azt, hogy kizárólag a következményeket látja, az okokat nem. A hajléktalanság egy következmény. Az, hogy hallgatók sokasága azon gondolkodik, hogy esetleg más országban folytassa a pályafutását , ez is egy következmény. Az okokat kéne megszüntetni. Önök a hajléktalanokat üldözik és nem a hajléktalanságot. Önök a diákokat röghöz akarják kötni, de közben a társadalmi felemelkedés csatornáit elzárják. Az, amit javasolnak a felsőoktatás kapcsán, az nem más, mint teljesen nyílttá akarják tenni az utat a vidéki egyetemek, főiskolák megszüntetése előtt. Spaller képviselő úr tisztában vane azzal, hogy ha például Szolnokon - de említhetjük Salgótarjánt - a m egmaradt felsőoktatási intézményeket bezárják, az mivel jár nemcsak Szolnok vagy Salgótarján, hanem az egész környék, az egész megye fejlődése szempontjából?