Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 19 (254. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SPALLER ENDRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KISS SÁNDOR (Jobbik):
565 nem az Országgyűlés kompetenciájába tartozik, hogy egy vallási közösség egyháze vagy sem. Ezt inkább csak mint konstruktív módosító jav aslatként szeretném majd fűzni az előterjesztéshez. Azzal, hogy az alkotmánybírákat 12 évre, a legfőbb ügyészt 9 évre választja meg az Országgyűlés, szerintem sokan nem értünk egyet. Egyrészt nem értünk egyet a 9 évvel. Az előterjesztésben próbálnak utalni arra, hogy nem lehet politikai párt tagja, nem folytathat politikai tevékenységet, de azt be kell látnunk, hogy a legutóbb megválasztott alkotmánybírák többségének komoly politikai tevékenysége volt, vagy például a legfőbb ügyész országgyűlési képviselőké nt indult anno, azt hiszem, talán a Fidesz színeiben. Tehát csak arra hívnám fel ez ügyben a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság vagy az ügyészség bármennyire is hangoztatja, vagy hangoztatják önök azt, hogy politikailag független szervezetek, be kell látn unk, hogy nem azok. (18.00) Kilenc és tizenkét évre megválasztani, gyakorlatilag bebetonozni abba a posztba olyan embereket, akiket a mostani politikai konstelláció helyez a posztjukra, nos, ezt én semmiképpen nem tartom helyesnek. Egyré szt sokallom a kilenc évet, másrészt pedig - nem vagyok jogász, és lehet, hogy szentségtörés az, amit mondok - szeretném megkérdezni önöket, hogy visszahívhatóe a legfőbb ügyész. Ha most megválasztanak egy legfőbb ügyészt kilenc évre, akkor őt már onnan e lmozdítani nem lehet, semmilyen módon. A képviselők nem is tudják egyértelműen, hogy elmozdíthatóe a legfőbb ügyész vagy sem, akit kilenc évre választanak. És ki helyezi őt kilenc évre erre a posztra? Még azt sem mondhatjuk, hogy politikai konszenzus, mer t csak egyetlen parlamenti pártszövetség. Ha négyötöddel lenne megválasztva a legfőbb ügyész, akkor azt mondanám, hogy rendben van. Lehet, hogy a mostani kormányzó pártoknak öt év múlva már csak egyharmaduk lesz, vagy még egyharmaduk sem. Az előbb kitértem arra, bármennyire is mondjuk, hogy nem politikai tisztség, de bizony ezeknek az embereknek komoly politikai előéletük volt, és komoly politikai elkötelezettséggel rendelkeznek. Kérem, vizsgálják meg azokat a módosító javaslatokat, amelyek a kilenc évet so knak tartják. S tudom, hogy ad absurdum leváltani a legfőbb ügyészt, de akár még ennek a lehetőségét is meg kellene vizsgálni. Az előbb sokat hallottunk a röghöz kötésről, elég sok kétpercest nyomtak ez ügyben. Én nem szeretnék ebbe belekapcsolódni, de úgy gondolom, erről a kérdésről nem lehet úgy vitatkozni, hogy az egyik is mondja a magáét, és a másik fél is mondja a magáét. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy amikor ennek a részletes jogszabályát dolgozzák ki, akkor majd vegyék figyelembe azokat a szempontokat, amelyeket a másik fél mond, például azt, hogy hány évet kell itt dolgoznia. Azt mondják, hogy egy mérnök vagy egy orvos ne menjen külföldre. Én meg azt mondom, hogy menjen külföldre, és ne azonnal kelljen visszafizetnie a képzés költségét, hanem nyugodtan dolgozhasson öt vagy tíz évig, és utána álljon elő ez a kötelezettség. Meg lehet érteni, én legalábbis próbálom megérteni a kormánypárt szempontjait is, legalábbis azokat, amiket elmondanak. Az előbb a kétpercesekbe azért nem akartam beleka pcsolódni, mert mindenki csak a magáét mondta. Újra elmondom, hogy vegyék figyelembe azokat a szempontokat, amiket a másik oldal mond, például azt, hogy ez a fizetési kötelezettség öt vagy tíz év múlva keletkezzék, mert azt nem tehetjük meg, hogy ha valaki tanulni akarna, akkor ne mehessen Nyugatra, mert neki rögtön fennáll a fizetési kötelezettsége. Álljon fenn öt vagy tíz év múlva! Kérem önöket, hogy ezeket a szempontokat vegyék figyelembe. Lehet, hogy elkerülte a figyelmüket a 16. pont, ami nem is tűnik jelentős módosításnak, pedig azt hiszem, hogy a mindennapi életünket és főleg az önkormányzatok mindennapi életét befolyásolja majd, miszerint a képviselőtestület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladatot és hatás kört is megállapíthatnak majd. Nyilvánvaló, hogy ez már előrevetít valamit, azt, hogy az állam, mint ahogy eddig is láttuk, még több feladatot kíván a képviselőtestületekre és az önkormányzatokra hárítani. Én elfogadom ezt a kényszert, csak arra hívnám fe l a kormány figyelmét, hogy a forrásokat is biztosítsa ehhez, mert ezen kivételes
