Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 19 (254. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz):
556 Én azt hiszem, hogy alapos, tiszta és átlátható az a megoldás, az a válasz, ami az Alkotmánybíróság felvetésére most az asztalunkon van. Úgy vélem, hogy ez a döntés, ez a törvényjavaslat kellően átgondolt, és a korábbi, részben szakmai, részben elvi szándékainkat kellőképpen, kellő alapossággal bizonyítja. Én két elemhez, két cikkhez szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot, ez a 6. és a 7. cikk, hiszen korábban képviselőtársaim már elemeztek több olyan cikke t is, amely a jelenlegi tervezetben szerepel. A 6. cikk tulajdonképpen az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos, illetőleg a 7. cikk pedig a jogalkotó által arra érdemes, alkotmányban rögzítésre érdemes hallgatói támogatási rendszerr e vonatkozik. Kezdjük a 6. cikkhez fűződő gondolatommal, hiszen a javaslat az alaptörvény X. cikkének (3) bekezdésének módosításával az állami felsőoktatási intézmények tekintetében a gazdálkodási rendjük meghatározását, valamint gazdálkodási felügyeletét a kormány feladatává teszi. Rögtön felmerül a kérdés, és ha úgy tetszik, ez társadalmi is és jogelméleti kérdés is, hogy a sokak által hangoztatott egyetemi autonómia és a gazdálkodási autonómia közötti viszonyban egyáltalán az autonómia fogalmát, az auton ómia szükséges háttérbiztosítását hogyan, miképpen kell megfogalmazni, hiszen a gazdálkodási jogkörök szabályozása fölveti adott esetben a kutatási és a tanszabadság érvényesülését is. Az ellenzék oldaláról ez egy folytonosan felmerülő kérdés, folytonosan vitatott kérdés, hogy akkor, amikor a gazdálkodási jogköröket ily módon szabályozzuk, vagyis az állami felsőoktatás intézményi háttere esetén egy kormány feladatává teszi, kormányellenőrzés feladatává teszi ezt a kérdést, akkor azonnal a tanszabadság, kuta tási szabadság korlátozása vagy netalántán, horribile dictu, még akár a megszűnése is szóba kerül a baloldaliliberális sajtóban. Úgy véljük, hogy ez egy elméletileg felvethető kérdés, a valóságban azonban ez a szabályozási mód és a szabályozási módhoz tar tozó ellenőrzési lehetőségek meghatározása egyáltalán nem érinti sem a kutatási szabadságot, sem a tanszabadságot, ezeknek az érvényesülését. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy ezek a speciális felsőoktatási intézmények mégiscsak állami szervezetrendszeri e lemek, az állami szervezetrendszer elemeit képezik, nem lenne helyes, hogyha az egységes finanszírozási, illetőleg ellenőrzési rendszerből egy ilyen speciális kivételt alakítanánk, egy kivételt tennénk, vagyis az állami pénzek kiadását, a kiadás folyamatát nem ellenőriznénk, annak a hasznosulását, az anyagi javak hasznosulását nem vennénk górcső alá. (17.20) Úgy vélem és úgy véljük, hogy ezen állami intézmények és nem állami felsőoktatási intézmények esetében a gazdálkodás sokszínűségének a biztosítása és a nnak ellenőrzése nemcsak az állam, hanem az intézményekben dolgozó oktató szakemberek, illetőleg az ott tanulmányokat folytató hallgatók esetében is nagyon fontos. Hiszen gondoljunk csak arra, néhány évvel ezelőttről akár egy pécsi példát is tudnék mondani , amikor kiderült, hogy a felsőoktatási intézményben olyan pénzügyi manipulációk történtek, amiben büntetőeljárásra, illetve a büntetőeljárás lezártával bizony korrekt büntetés kiszabására is került sor. Úgy vélem, hogy nem lehet egy önálló sziget egy álla mi felsőoktatási rendszer, nem lehet egy ellenőrizetlenül hagyható terület, hiszen akkor más intézményi hátterek is joggal vetnék fel, hogy az állami támogatási rendszerben nekik juttatott pénzeszközöket vajon miért ellenőrzik adott esetben egy más gazdasá gi vagy bármelyik más egységben. A 7. cikkel kapcsolatban is egy izgalmas kérdés merül fel, hiszen az elmúlt hetek eseményei, az egyetemeken a diákszervezetek tevékenysége is felveti a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak a támogatási rendszere és a tám ogatási rendszer másik oldala, az elvárt viszontvállalás, feladatvállalás kérdését. Sarkalatosan fogalmaznak néhányan az ellenzék oldaláról, amikor egyfajta röghöz kötöttségről beszélnek, egyfajta leláncolásról beszélnek a hallgatói jogviszony, illetőleg a hallgatói
