Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 19 (254. szám) - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
551 Egy kicsit cinikusnak érzem - bár eddig is szerepelt, csak most átültetésre került , hogy külön kiemelik, hogy a ’90. május 2át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak számára új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg. Ez az alaptörvénybe való beemeléssel tulajdonképpen azt jelenti, hogy a jövőben nagyon nehéz lesz, még egy olyan kormá nyzatnak is, amely bizonyos olyan elmaradt, de járó kárpótlásokat szeretne rendezni, egy kétharmados alaptörvénymódosítással kell szembenézni, ráadásul úgy, hogy a régiekkel sem számoltak el. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Elég csak a felvidéki magyarok kitelepítésére gondolni, ami egy olyan kötelezettség, olyan jogalkotói kötelezettségszegésben van a Magyar Országgyűlés, ezt sem sikerült megtenni, de mondhatnám akár a hadigondozottak esetét is, amely esetben született egy törvény, de az a méltányos elszá molástól - talán ’94. évben született ez a törvény - nagyon messze állt. Ebben az esetben egyébként még nem is új jogcímről lenne szó, hanem a régi jogcímeken való elszámolás azokkal az emberekkel, akik a diktatúra elszenvedői voltak. S ha ezt mellé teszem , amit néhány mondattal ezelőtt mondtam, hogy a kommunista rendszer haszonélvezői szintén csak a szlogenek szintjén nyerik el méltó büntetésüket, akkor sajnos előrelépést nem tettünk abba az irányba a szavak szintjén túl, hogy a valódi rendszerváltás megtö rténhessen. (16.50) Az 5. cikkben egy kicsit cinikus, érthetetlen és nem az alaptörvénybe való az a választási jogi rendelkezés, amelybe beemelik, hogy ki és milyen módon tehet - tehát egy politikai párt, amely országos támogatottsággal bír, vagy egy jelöl ő szervezet , milyen formában tehet közzé politikai hirdetéseket a kampány idején. Ez egyáltalán nem az alaptörvénybe való, de ezek szerint nem voltak meggyőződve az alkotmányosságáról, hogyha beemelték. Ahogy nem gondoljuk, hogy a következő cikkben megfo galmazott, a közösségi jogsérelmek esetén az egyénnek az a jogosultsága, hogy ezen a címen, az emberi méltóság megsértése címén igényt érvényesítsen, ez sem az a forma, amit mindenképpen be kellett volna emelni az alaptörvénybe, illetve amire a magyar jogr endszernek szüksége lenne. Ez boszorkányüldözéseket fog elindítani, és bárki, aki egy vélt vagy valós csoporthoz vagy kisebbséghez tartozónak vallja magát, minden egyes megnyilatkozást, amit magára nézve, és nemcsak a saját személyére, hanem arra a csoport ra nézve sérelmesnek tart, akkor mindenféle pereket és eljárást indíthat; ahogy eddig ez a rendszer működött, nem érdemes ezeket a kapukat tágabbra nyitni. A röghöz kötés, más szóval a felsőoktatási szabályoknak az alaptörvénybe helyezése szintén arra utal , hogy itt is tartanak attól, hogy az alkotmányosság próbáját csak ebben a formában állja ki a javaslat. Ahogy az elhangzott Gyüre Csaba képviselőtársamtól a vezérszónoklatunkban, a hajléktalankérdés esetében sem az a problémánk, hogy önök ezt megpróbálják orvosolni, hanem az, hogy ez egyrészt nem az alaptörvénybe való, másrészről, amíg egyik esetben csak törekedniük kell az önkormányzatoknak, hogy a hajléktalanok elhelyezését megoldják, tehát, hogyha törekszenek, de nem sikerül, vagy kicsit törekszenek, ak kor már megtették a kötelességüket; viszont a másik oldalon meg a konkrét büntetések fennállnak, és bizony, ez megint csak olyan formában, amit törvényben kellene szabályozni és nem önkormányzati rendeletben, tehát itt is ismerjük ennek a javaslatnak az el őéletét. Az Országgyűlési Őrség beemelése és a házelnök jogosítványai szintén egyfajta státusként kerül beemelésre véleményem szerint, és ugyanúgy az Országos Bírósági Hivatal megemlítése, illetve az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének és a legfőbb ügyés z azon jogosítványának, hogy a vádemelésre vagy a per tárgyalására kijelölheti a megfelelő bíróságokat. Ezek szintén olyan súlyos, egyébként az ellenzék által vitatott jogintézmények voltak, amelyeket önök így beemelve az alaptörvénybe, az örökkévalóságba szeretnének bebetonozni, és egyébként nem éppen egy demokratikus intézménnyel teszik ezt; véleményünk szerint ezt így, ebben a formában nem szabadna megtenni.
