Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 14 (289. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KONCZ FERENC (Fidesz):
5341 A napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Balczó Zoltán) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Koncz Ferenc k épviselő úr, Fidesz: “I. Rákóczi Györgyről” címmel. Megadom a szót, képviselő úr, öt percben. (12.40) KONCZ FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szerencs város képviselőjeként és polgármestereként őszinte nagyrabecsüléssel eml ékezem meg a tisztelt Ház nyilvánossága előtt a Rákóczicsalád egyik jeles képviselőjéről, I., vagy ahogy mások említik, öreg Rákóczi Györgyről, aki 420 évvel ezelőtt 1593. június 8án született Szerencsen. Édesapja a Rákócziház felemelkedését elindító Rá kóczi Zsigmond fejedelem volt, aki Rákóczi Györgyöt már 12 éves korában, 1605ben szolgálatba adta Bocskai István kassai udvarába. Az udvarban ismerkedett meg a szintén ott szolgáló 16 éves Báthory Gáborral és a náluk idősebb Bethlen Gáborral. 1615ben Bor sod megye főispánja és az ónodi vár kapitánya lett. 1616. április 18án vette feleségül a mindenki által ismert Lorántffy Zsuzsannát, akinek hozományaként vette birtokba a sárospataki uradalmat is, amely a későbbiekben Munkács mellett a Rákóczibirtokok eg yik legfontosabbika lett. 1619ben elsők között csatlakozott Bethlen Gáborhoz, aki többek között az ő támogatására indított azonnali támadást II. Ferdinánd király ellen. A felsőmagyarországi rendek kassai gyűlése még ebben az évben FelsőMagyarország kapi tányává választotta I. Rákóczi Györgyöt. 1619. november 23án Bethlen felhagyott Bécs ostromával, és visszafordult Magyarországra, ekkor leváltotta főkapitányi tisztéből Rákóczit, de kárpótlásul a fejedelmi tanácsnokok sorába emelte. Ezek mellett Rákóczi m indvégig kitartott Bethlen mellett, 1625ben például ő kapta a feladatot, hogy Bethlen követeként kérje meg Brandenburgi Katalin kezét, és hozza Erdélybe a fiatal menyasszonyt. Bethlen halála után Brandenburgi Katalin és a kormányzónak kinevezett idősebb B ethlen István mellett I. Rákóczi György is esélyes volt a fejedelmi székre, ráadásul őt még a hajdú katonaság is támogatta. 1630. december 1jén aztán a segesvári országgyűlés választotta Erdély fejedelmévé. Visszavette a magánkézbe került kincstári birtok okat, és megtörte a nagybirtokos főrendek hatalmát, birtokaikat elkobozta, nagy részükkel a Rákóczicsalád vagyonát gyarapította. 1644ben a harmincéves háború keretében, szövetségben a svéd királysággal megindította a hadait III. Ferdinánd ellen. A váltak ozó sikereket hozó első év után 1645ben Munkácson szövetséget kötött XIV. Lajos francia királlyal, és Brünn mellett csatlakozott a svéd hadsereghez, aztán 1645ben, a linzi békében megkapta Abaúj, Bereg, Borsod, Ung és Zemplén vármegyéket haláláig, Szabol cs és Szatmár vármegyéket pedig a fiai örökölhették. A linzi béke ugyancsak megerősítette a magyarországi protestánsok szabad vallásgyakorlását, és megadta a parasztságnak a szabad templomhasználat jogát, amely megakadályozta, hogy a földesúr, é lve kegyúri jogával, a jobbágyaival ellenkező vallású papot helyezzen a település templomába. Uralma alatt Erdély békében fejlődött, mindamellett Rákóczi buzgó református volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatá s felvirágoztatására. Soha annyi könyvet nem adtak ki előtte, mint az ő korában. A Rákóczicsalád legismertebb tagjának, Magyarország vezérlő fejedelmének, II. Rákóczi Ferencnek a dédapja, Szerencs szülötte 55 évesen, 1648. október 11én hunyt el, és a gyu lafehérvári székesegyházban nyugszik.
