Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 11 (288. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István):
5270 valami rendellenesség történik. Ennek a valaha elképzelhetetlennek tűnő regényrészletnek a visszatérését látjuk. Most nem siratni kell, hanem ásni. Ásni, ha nincs pénzed eltemettetni más módon a halottakat. Ennyit a szabadon választásról. A másik: arra hivatkoztak a bizottságokban és it t a kormánypárti felszólalók is, hogy végül is ez egy szép népszokás, egy szép közösségi népszokást elevenít fel. Kérdem: akkor miért nem kötelezzük erre a gazdagokat is? Miféle népszokás az, amit a szegényeknek, csak nekik és kényszerből kell valamilyen m ódon feleleveníteni? Nem kívánok rá választ, költői a kérdés, de üle valaki a teremben, aki ezt a szép népszokást a saját családjában felvállalta, felkarolta, és úgy gondolta, hogy neki kell megásni a szüleinek vagy más valakinek a sírját? Mi több, üle v alaki a teremben köztünk, aki ezt szívesen megtenné, és aki úgy gondolja, hogy ez a törvényjavaslat voltaképpen egy hungarikum megőrzéséről, valamilyen folklórelemről szól? Nem! Ez a törvényjavaslat szociális temetésről szól, arról, hogy a szociálisan sújt ottaknak úgymond kötelező legyen népszokást ápolni. Sajátos érveléssel persze meg is nyugtatott minket az egyik kormánypárti kolléga az emberi jogi bizottságban. Közölte velem és az egyik független képviselő asszonnyal, aki szintén szót emelt a törvényjava slat ellen, hogy nekünk nem kell félni, minket feltehetőleg el tudnak majd temetni. Köszönjük szépen a megnyugtatást, éppen erről van szó. Azt szeretnénk, hogy ha mindenki odajut életében, hogy a családja egy ilyen kegyetlen pillanatot él át, akkor neki se sírt kelljen ásnia, hanem számíthasson a közösség támogatására, anyagi, erkölcsi és szociális támogatására. Azt is hallottuk a vitában, hogy van egy didaktikus, pedagógiai jellege a törvényjavaslatnak. Ezt szintén államtitkárhelyettes asszony is elmondta nekünk a bizottságban: le kell szoktatnunk az embereket arról, hogy mindent az államtól várjanak. Könyörgök, ne gyászukban, ne a halottjuk temetésénél szoktassuk le őket arról, hogy mindent az államtól várjanak! Ráadásul vannak pillanatok, ritka pillanato k, amikor igenis ellenszolgáltatás nélkül várhat, aki rászorult, a közösségtől vagy a közösség képviselőjeként az államtól valamit. Éppen betegségében, éppen gyászában várhatja, nem egyszerűen a bürokratikus államgépezet, hanem a közösség és az ennek szerv ezett hátterét nyújtó állam segítségét. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mivel a valóságos problémákat nem oldja meg a javaslat, a temetői árakat egyáltalán nem oldja meg és nem szorítja le ez a javaslat, van néhány ké rdés, ami mégiscsak felmerül, és engedje meg, államtitkár úr, hogy ezeket feltegyem. Meg tudjae cáfolni a szakembereknek azt a gyanúját, hogy itt voltaképpen arról van szó, trafikpéldára, hogy majd állami monopólium lesz a temetkezési szolgáltatás, amit u tóbb koncesszióba adnak ki? Ez lehet, hogy megoldaná az árakat, de akkor tessék szíves ezt mondani! Meg tudnáe mondani, államtitkár úr, ezt biztosan meg tudná, hogy milyen típusú európai egyeztetésre kerül sor: a kegyeleti jog miatt vagy esetleg az uniós állampolgárok temetése miatt van szükség erre? Tudjuk, hogy erre szükség van, ezt megint helyettes államtitkár asszony mondta. Meg tudnáe mondani, államtitkár úr, hogy hárule valamilyen teher arra, aki nem képes a személyes közreműködésre, szociális teme tést kér, igazoltan nem képes rá, de nincs akkora hagyaték, hogy erre ráterhelhessék. Eladósodik valamilyen módon, vagy az ő esetében az eltörölni, szűkíteni kívánt köztemetés mégiscsak érvényes lesz? Végül és utoljára: meg tudnáe mondani, államtitkár úr, hogy a temetkezési szakembereken túl kértéke emberi jogi szervezetek, emberi jogi szakemberek, adott esetben az állampolgári jogok biztosának a véleményét? Ők is úgy éreztéke, hogy ez a dolog teljesen rendben van? Hogy semmiféle jogát halottnak és élőne k nem sérti ez a javaslat? Köszönöm szíves figyelmüket, és várom majd a tárca válaszát. (Dr. Répássy Róbert: Egy lehetőség hogyan sértheti valakinek a jogát? - Dr. Józsa István: Sértheti! - Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) :
