Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 11 (288. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
5236 kell vállalnia. Aki szociális temetést kér, tudniillik úgy kezdi a feladatait, hogy azon friss gyászában, sújtva a gyász a múgy is meglévő fájdalmától, az önkormányzatnak nyilatkozatot tesz. Mi van a nyilatkozatban a törvény szerint? A következőket vállalja: a) az elhunyt temetésre való előkészítése, mosdatása, felöltöztetése. Helyesen mondta képviselő úr, ha kórházban hal meg a rokon, vagy valamiért boncolásra kerül sor, akkor ezt helyette elvégzi a kórház. De mint az indoklásból megtudjuk, ha szociális temetést kér az illető, akkor halottja holttestének rekonstruálását már nem végzi el a kórház. Belegondolni sem merek, mi tör ténik egy balesetben elhunyt rokonnal. De vállal mást is. Vállalja ebben a nyilatkozatban a sír vagy urnasír kiásását és visszahantolását is. Vállalja a koporsó, urna gépjármű nélküli szállítását a temetőn belül, a sírba helyezést vagy az urnaelhelyezést. Erről tesz egy szép, precíz nyilatkozatot. Ezt a kérését, hogy szociális temetést kért, ha kórházban van a halottja, elviszi, beadja a kórházba is, hogy a kórházban is tudják, más elbírálás jár szociális temetés esetén, ahogy mondtam, ott felöltöztetik, me gmosdatják a halottat, de holttestét nem rekonstruálják. Ha valamiért idős, beteg hozzátartozóról van szó, özvegyasszony temeti férjét, vagy még egyszer mondom, ne adj’ isten, gyerekét, és nem bírja a személyes közreműködést, nem tud két méter mély sírgödr öt ásni adott esetben a téli, fagyott temető földjében, van megoldás: igazolást ad be az önkormányzatba. Ha igazolható körülmény van - nem tudom, mi az igazolható körülmény, és hogy ellenőrzi ezt az önkormányzat , akkor felkérhet mást is, vagy mint a mini sztérium szakértője kérdésünkre felvilágosított, itt is érvényesül a választási szabadság, nem kötelező koporsóba temetkezni, aki nem bír két métert ásni, választja az urnatemetést, ott sokkal kisebb árkot kell ásnia. Tényleg nagy a szabadság a törvényben. Ezek után elmegy a temetőbe, ott a fájdalomtól megtört rokon - vagy akit megkért a sírásásban való közreműködésre - munkavédelmi, közegészségügyi és járványügyi kiképzésben részesül, a gyásza kellős közepén, majd erről nyilatkozik, hogy ezt a kiképzést be csülettel megkapta. Nyilatkozik arról is, hogy ha mégis valamilyen baleset éri sírásás közben, akkor kártérítést nem kér. A törvény rendelkezik arról is, hogy ha valamiért hibázik, nem tartja meg például az előírt centiméteres előírásokat a sírgödör megásá sában, akkor mégiscsak ráterhelhetik a szociális temetésnél egyébként nem fizetendő költségeket. (11.20) Ha nincs egy elöregedő faluban ismerős, aki helyette elvállalja a sírásást, a munkavédelmi kiképzést, a nyilatkozattételt, akkor elvégzi helyette az ön kormányzat, de ráterhelik a halott hagyatékára. Nem rendelkezik a törvény, így kíváncsian várom, hogy mi fog történni, ha nincs akkora hagyaték. Őszintén remélem, nem kell akkor az özvegynek közmunkán ledolgoznia vagy leülnie a költségeket. Felvetődött az egyik bizottsági ülésen az a morbid gondolat is - de nem véletlenül a morbid törvény kapcsán , hogy ahogy az öregek spórolni szoktak a temetésükre, aki nem tud spórolni, az vajon megáshatjae előre a saját sírját, hogy a családtagokat mentesítse. (Közbesz ólások a kormánypártok soraiból. - Köztük Babák Mihály: Nem szégyelli magát?) Tudom, nem ezt akarják, de a törvény szelleme bizony idevezet. Ha eljutott idáig a szociális temetést kérő szegény rokon, szegény család tagja, akkor ezek után átveheti az ásót, a szerszámokat, a koporsót és a sírjelet. Csak azt a sírjelet használhatja, amit a temető ad neki, így aztán legalább majd holtában is látszik - nemcsak a szociális parcellában való elhelyezés miatt , hogy ki az, aki olyan semmitlen szegény volt szerencsé tlen, hogy csak szociális temetésben részesülhetett. Ezek után eltemetheti halottját, igen, ahogy elhangzott, külön erre kijelölt szociális parcellában, így a faluban legalább ötven év múlva is látják, hogy hol feküsznek a szegények. Megkérdeztü k a bizottsági ülésen a szakértőt - nem ő tehet az egészről, nem őt akarom szidni , hogy miért van szükség arra, hogy még poraik se keveredjenek szegényeknek és a valamelyest jómódúaknak. Precíz felvilágosítást kaptunk, morbid törvényhez méltó morbid indo kot: mivel szakképzetlen sírásók működnek, ha nem külön erre kijelölt parcellában temetnének, akkor akár emberi maradványokkal is