Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 10 (287. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ROGÁN ANTAL (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
5151 szólnak mellette, esetleg ellene. De vann ak itt olyan szakmai kérdések, amelyekről szintén beszélni kell az általános vitában. Ez pedig a jogalkotási terminológia, a fogalomhasználat. A hatályos jegybanki törvény preambulumát is megváltoztatni szándékozik az előterjesztő, és behozza ezt a bűvös f ogalmat, a makroprudenciális jelzőt. Makroprudenciális, mikroprudenciális, ezek nagyon divatos szavak. Jó lett volna, ha a törvénytervezet készítői ezt a fogalmat definiálják. Hát mi ez? Lehet, hogy a túloldalon ezt csípőből tudja mindenki. Én férfiasan be vallom, bár latinból is érettségiztem, és tudom, hogy a prudens mit jelent, meg úgy nagyjából a prudenciát is, de azért a makroprudenciális és mikroprudenciális az átlag törvényhasználónak nem biztos, hogy egyértelmű üzeneteket hordoznak. Van egy olyan tör vényalkotási gyakorlat, számos törvény van ilyen a mi időszakunkban is, ahol megmagyarázzák a fogalmakat, hogy e törvény vonatkozásában ez meg ez ezt és ezt jelenti. Ilyen magyarázat nincs. A preambulum pedig háromszor hozza be ezt a jelzőt, ami egyfajta s tiláris szerencsétlenség is, háromszor is ugyanazt beleírni egy preambulumba, és nem magyarázza meg, hogy mit ért alatta. De vannak ilyen meg nem magyarázott fogalmak egyéb helyeken is, ilyen például ez a bizonyos felvigyázó funkció. A felügyelet, a felvig yázás és az ellenőrzés között nem tesz különbséget a jogalkotó. Ez sincs definiálva. Azt gondolom, hogy ezekre is figyelmet kellett volna fordítani. Hiszen ha a fogalmakat nem definiáljuk világosan, akkor az egész törvényalkotás és a törvényalkalmazás is c seppfolyóssá válik, ahogy szokták mondani, gumifogalmakat alkotunk. Egy másik probléma, talán ennél fontosabb, a leendő szervezet, illetve a Magyar Nemzeti Bank függetlensége. Ha megnézzük a törvény szövegét, olyan megfogalmazást használ az előterjesztő pé nzügyi kormányzat, hogy a Magyar Nemzeti Bank - nem olvasom végig - nem fogadhat el utasításokat a kormánytól, az Európai Központi Bank - a továbbiakban EKB - kivételével az Európai Unió intézményeitől. Ha meg tetszenek nézni ezt a mondatot, ebbe indirekt módon az van beleírva, hogy az Európai Központi Banktól utasításokat fogadhat el a Magyar Nemzeti Bank. Utasíthatja a Magyar Nemzeti Bankot az Európai Központi Bank. Azt hiszem, ez egy szerencsétlen fordítás lehet inkább, mint egy tudatos csorbítása a Nemz eti Bank függetlenségének. Megnéztem a Deutsche Bundesbank és az Österreichische Nationalbank törvényét, de ilyen direkt alárendeltséget egyik törvény sem tartalmaz. Annyit tartalmaznak ezek a törvények, hogy együttműködik az Európai Központi Bankkal a ném et és az osztrák központi bank és bizonyos statisztikai adatszolgáltatásoknál természetesen eleget tesz az Európai Központi Bank kérésének. De ilyen szerencsétlen megfogalmazás, hogy kvázi utasíthatja az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bankot, ez ne m való ebbe a törvénybe. Ez ugyan benne van a hatályos törvényben is, de megtehette volna a tisztelt pénzügyi kormányzat, hogy kiveszi ezt a megfogalmazást, mert ez semmiféleképpen nem helyénvaló. Azt gondolom, nem is az volt a szándéka akkor, amikor ezt a törvényt megalkotta a parlament, hogy ilyen direkt módon beleírják a magyar törvénybe. Egy következő szakmai kérdés, amire szeretném felhívni a figyelmet, ennek a mamutszervezetnek, makroszervezetnek, a leendő nagy fúziónak a külső ellenőrzése. A külső el lenőrzésnek két nagy területe van. Az egyik a parlamenti ellenőrzés, a jegybank elnökének kötelessége beszámolni a parlament számára az elmúlt évi tevékenységéről. Ezt meg is teszi, minden évben megteszi. A tisztelt Országgyűlés azonban minden évben elfele jti - hogy fejezzem ki magam tisztességesen - napirendre venni. Évek óta sem a szocialista kormányok idején, sem az önök kormányzása idején nem került ide, a parlament elé a jegybanki tevékenységről szóló beszámoló. Következésképpen az Országgyűlés nem tes z eleget az ellenőrző tevékenységének, és nem mond véleményt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank hogyan tesz eleget a törvényben számára előírt kötelezettségeinek. Ugyanez a helyzet a PSZÁFfel is, annak a jelentését sem hozta ide a tisztelt kormányoldal. Te hát az egyik ez a bizonyos felügyeleti tevékenység. A másik a pénzügyi ellenőrzés, ami megoldott a Magyar Nemzeti Bank esetében, a külső pénzügyi ellenőrzés. A pénzügyi beszámolójának az auditálását már könyvvizsgáló látja el. Ez, ha úgy veszem, rendben is van. Hiszen számos külföldi nemzeti banknál hasonlóképpen történik ez a
