Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 4 (286. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben címmel polit... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HARANGOZÓ GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4956 kormány a munkáltatók és a munkavállalók, más szóval a szakszervezetek egyeztek meg. Mert az ír kormány felismerte, hogy a nép nélkül és ellenében nem tud kormányozni, mert a megosztottság sehova nem vezet, mert nem kreálni kell talpnyaló és bornírt festménymegrendelő, naposcsibeosztogató szervezeteket, hanem valódi képviseletekkel kell szóba állni. Valóban, az írek közmegegyezéséről példát lehetne venni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hozok további példákat. Ehelyett arról kell beszélni, ami a legmagasabb szintű jogforrások, az alaptörvények közötti lényeges különbség Írországban és Magyarországon. Magyarországon 38 órás parlamenti vita után megszületett egy olyan alaptörvény, amelynek társadalmi tám ogatottsága nyilvánvalóan hiányzik. Egy olyan alaptörvény, amelyet először az átmeneti rendelkezésekkel, azután még négyszer módosítottak. A negyedik módosítás a hazai demokratikus ellenzék és a nemzetközi szakmai közvélemény éles kritikáját váltotta ki. M iért is végtelenül hamis az orbáni autokrácia építését érő kritikák esetében az ír példára hivatkozni? Egyrészt azért, mert a demokrácia leépítése nem világnézeti kérdés - mint ahogy az ír példa az. Az ír kivétel nem a jogállamiság sárba tiprásáról szól. N em arról van szó, hogy hatalmával visszaélve bárki olyan alkotmányos kereteket alakított ki Írországban, ahol az állam szabadon elveheti bárki megélhetését, hogy odaadhassa politikája kiszolgálóinak, elveheti a rokkantnyugdíjakat, nyugdíjmegtakarításaikat anélkül, hogy lenne bármilyen védelme az érintetteknek a kormány útonálló politikájával szemben, mint ahogy az Magyarországon zajlik. És azért sem, mert mint már mondtam, bármi is lenne egy ír alkotmánymódosításban, az csak akkor léphet hatályba, ha népsz avazás megerősíti. Így végső soron a nép dönt az alkotmány tartalmáról. Mondanom sem kell, hogy Magyarországon csak egy jelszó létezik, ez a “csak a Fidesz”. Nem pusztán az alkotmányos szintű szabályokba betonozza bele a Fidesz saját politikai akaratát, ha nem a sarkalatos törvényekbe is. A család védelme, a rejtélyes mezőgazdasági integráció, az egyház jogállása kétharmados törvényhozási tárgykör. A sztrájkjog persze feles törvényi tárgykör lett, bár egyébként mindegy, mert a szabályok eleve lehetetlenné te szik egy sztrájk megtartását. És, tisztelt képviselőtársaim, mit tesz a külügyminiszter úr jelen esetben? Politikai nyilatkozatot benyújtva asszisztál ehhez a szégyenhez. Már az is meglepő, hogy egy politikai nyilatkozat tervezetét a külügyminiszter terjes zti az Országgyűlés elé. Több mint furcsa, hogy a külügyminiszter kapta a feladatot: találjon valamilyen ürügyet arra, hogy felerősítsék a szabadságharcos retorikát. (10.30) Úgy gondolom, szánalmas ötlet, hogy kétharmados nyilatkozatba véssék bele azt, ami t senki sem hisz el a magyar kormánynak, aki az Európai Unió jogával csak egy picit is tisztában van. A politikai nyilatkozat ugyanis olyan rendelkezésre hivatkozással próbálja védeni a Fideszmundér becsületét, aminek érvényesítésével a magyar jogállamisá g lebontása nem igazolható. Kétségtelen, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke szerint az Unió tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségét és nemzeti identitását. A tagállam joga, hogy alkotmányos szabályozását megállapítsa, tiszteletben tartv a az ország alkotmányos hagyományait. Ez rendben is van. Csakhogy itt nem erről van szó. Arról van szó, hogy ugyan az alkotmányos rendszer kialakítása a tagállam joga, de ennek során sérthetetlen keretet tartalmaz a tagállami alkotmányozás számára az Európ ai Unióról szóló szerződés 2. cikkelye, amely rögzíti, hogy az Európai Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. Az Európai U nió kétségkívül az egyik olyan térség a világon, ahol a demokrácia és az alapvető jogok a legmagasabb szintű védelemben részesülnek, főként a nemzeti jogrendszereknek és különösen az alkotmánybíróságoknak köszönhetően. Az Európai Bizottság szerint a közös értékek valamely tagállam általi súlyos és tartós megsértése az Európai Uniót alapvetően rendítheti meg. Az Európai Unió ezért nemcsak akkor léphet fel, ha a közös értékek megsértése a korlátozott hatókörén belül történt, hanem, államtitkár úr, abban az es etben is, ha a közös értékek megsértésére olyan területen kerül sor, ahol a tagállamok önálló
