Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (284. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MANDUR LÁSZLÓ (MSZP):
4750 történni a digitális átállás; ami azt jelenti, hogy a nézői oldalon, a vevői oldalon a vevők át fognak állni a digitális vételre. Tehát vagy dekódereket tesznek a jelenlegi készülékük mellé - amit tudunk, ismert és nem probléma számomra, ezt mindenki tudja , vagy olyan készülékeket fognak vásárolni, amiben eleve benne van a földfelszíni vételnek a lehetősége. Ezzel viszont egyvalami kialakul a piacon, és nyilván ők ezzel számolnak és szembenéznek, hogy az ő analóg sugárzásuk, miután lekapcsolják az országos nagy televíziókat, az m1et, az RTL Klubot, a tv2t, amik ma földfelszíni sugárzásban juttatják el a nézőkhöz az adásukat - is , és amikor a háromcsat ornás nézők is átálltak digitálisra, akkor ott fogják találni magukat, hogy az ő helyi televíziójukat lényegében technikai okokból a vevői oldalon szinte lehetetlen lesz nézni, vagy csak bonyolultan, amit általában az emberek nem szoktak, hogy például vala mi kapcsolóval átkapcsolják vagy átkössék a tévéjüket, ha éppen helyi műsort akarnak nézni. Ez nyilván az ő igazi korlátjuk és akadályuk, és nem a törvényi szabályozás, hanem majd ez a kialakuló helyzet. Valószínűsítem azt, hogy ma az analóg frekvenciákon való sugárzás leginkább jeltovábbításra szolgál, hiszen a helyi televíziók nagy része, amelyek sugároznak az éterben, különféle kábeltársaságokkal a besugárzott területükön megállapodásokat kötött kisebbnagyobb mértékben arra, hogy a kábeltelevíziós hálóz aton keresztül is egyegy csatornát tudjanak nyerni, és eljuttassák a nézőkhöz az adást. Ez nyilván üzletileg egy laufot jelent számukra, hogy most és azonnal nem kell nekik beruházni, mert tőkeszegények, annak érdekében, hogy például a jelenleg meglevő fe jállomásokhoz való jeljuttatást valami más módon, például optikai kábelen vagy más mikrohullámú hálózaton keresztül - és még sorolhatnánk, milyen eszközök vannak - oldják meg, hanem a meglevő analóg sugárzási lehetőségeket fölhasználva továbbra is tudják s zolgáltatni a kábelhálózatok fejállomása felé a jelet, és akkor így elérik a nézőknek egy jó részét. Ez sem baj, tehát félreértés ne essék, csak azért érdemes erről beszélni, mert valószínűleg ezek a realitások. Tehát e tekintetében - és itt térnék rá , m iután három részből áll ez a törvényjavaslat, ami érinti a digitális átállást, a médiatörvényt meg az elektronikus hírközlésről szóló törvényt mi a kulturális bizottságban természetesen az első kettőre koncentráltunk, míg a harmadik részében leginkább az é rintett másik két bizottság foglalt állást. Miről kellett döntenünk a bizottságban? Egyrészt, hogy tárgysorozatbavételét támogatjuke, mi azt mondtuk, hogy igen, vegyük tárgysorozatba, hiszen tegyük meg a dolgunkat, amit az élet kikövetel, hogy rendelkezn ünk kell. Kettő: általános vitára alkalmas ez az előterjesztés. Lehet róla vitatkozni, itt vagyunk, szerintem lehet róla. De nem azt jelenti, hogy nincsenek benne olyan részek, amit viszont módosítani kellene azért, hogy eloszlassunk egykét olyan dolgot v agy biztosabbá tegyünk, ami nem adna lehetőséget a most már teljesen - hogy mondjam - szuperhatósággá és hatalommá kinőtt médiahatóság számára, hogy esetleg nem kívánt helyzetekben félreérthető törvényi szabályozás keretében olyan döntéseket hozzanak, amit valószínűleg nem kívánunk, mint törvényalkotók. Mire gondolok? A benyújtott törvényjavaslat 4. §ában rendelkeznek a pályáztatás kérdéseiről, meg a frekvenciacsere kérdéseiről. Itt van egy olyan megfogalmazás, ami azt mondja, hogy egy frekvenciacsere eset én - és ez igaz a 2016ig megnyitott lehetőségre a jelenleg szolgáltatók számára is, hogy az analógból megy digitálisra, illetve majd digitálisból digitálisra - az új frekvencia által besugárzott terület nagysága akkora legyen, mint az egyébként elcserélen dő frekvencia által besugárzott terület, vagy 5 százaléknál ez kisebb ne legyen. Ezt eddig értjük és világos, ez a része meg azt mutatja, hogy ne lehessen hátrányosabb helyzetbe hozni azt a szolgáltatót, amelyik valamilyen oknál fogva frekvenciacserére szo rul. Ennek lehet több oka, le is írja, hogy miért. Ezt el kell fogadni, mert az élet hozhat ilyen szituációkat. De én azt javasolom - és ezt benyújtottam módosító indítványként is , hogy nyilván nem szándéka a törvényalkotónak, hogy nyitva hagyjon egy kap ut, ami azt jelentené, hogy viszont fölfelé nem korlátos a dolog. Tehát magyarul, és sajnos az elmúlt évtizedek során különféle hivatalok vagy testületek részéről megfigyelhető volt, hogy nyitva maradtak ilyen kapuk, akkor úgymond törvényes
