Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
4685 személyével kapcsolatban, jelesül az ő javadalmazására, szeretném elmondani, hogy már belső koherenciaprobléma is van, tehát itt kell, hogy újabb indítvány szülessen, mert maga a 6. § általában a háznagy - merthogy kimondja az (1) bekezdés, hogy ki a háznagy, a (3) bekezdés megmondja, hogy l ehet képviselő vagy nem képviselő, és ettől kezdve már csak háznagyról beszél. Azt mondja, hogy a háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával. Akkor itt egy jelző mindenképpen hiányzik, és kétfelé kell venni, hogy más a képviselők közül vá lasztott vagy kinevezett háznagy, és más a nem képviselők közül választott háznagyra vonatkozó rendelkezés. Amit még itt rendezni kellene, hogy az 1. § második mondata foglalkozik azzal, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kel l alkalmazni. Azt gondolom, hogy ezt célszerűbb lenne, és ezért gondolom, hogy koherenciarendezés címén az egész 4. §t újra kellene írni és kétfelé venni, hogy mi van akkor, ha képviselő, mi van, ha nem képviselő, mert ott is van egy ráutaló magatartás, h ogy a közszolgálati jogviszony teljesítésére vonatkozó feltételeknek meg kell hogy feleljen. Márpedig, ha itt most közszolgálati tisztviselőről beszélünk, akkor azt gondolom, hogy a két dolgot mindenképpen összhangba kell hozni. A 2. § elfogadható, egyérte lművé teszi, hogy az alakuló ülés előtt az újonnan megválasztott országgyűlési képviselők csak az esküokmány aláírását követően vehetnek részt majd az Országgyűlés munkájában. Nyilván érintve az előkészítő alakuló ülést, ez így rendben van. A mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványt érintettem a házszabályi rendelkezésnél, tehát itt is teljesen természetes, hogy annak a tükörképe, az 5 perc megjelenik. Érdekes és fontos pontosítás az üzemanyagkártyával kapcsolatos kérdés rendezése, mert a hatályos törvény ezt ilyen pontosan nem rendezi, hogy mi van az első alkalommal, és hogyan történik a folytatásban az üzemanyagkártya felöltése. Itt csak egy apróságot tennék, ma már az állami adóhatóság kifejezés helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pontos megn evezés. Ezt is meg kellene fontolni, hogy egy kapcsolódó módosítóval rendezzük. És öröm számomra, hogy a végén megjelenik, az autógázzal üzemelő vagy a nem tisztán gázüzemi autók esetében is megoldást ad, tehát nem a Ház tisztviselői karának kell majd impr ovizálni adott esetben, hanem írott szabály ad útmutatást arra, hogy miként kell majd eljárni. Amivel viszont nagyon nagy bajunk van, az a 7. §. A 7. §, amely a pénzbírság kiszabásáról és a pénzbírság kiszabása helyett a tiszteletdíj csökkentésérő l beszél. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk anélkül is az a véleményünk, hogy házelnök úr meglehetősen önkényesen és egyoldalúan él ezzel a lehetőséggel. A korábbi országgyűlési törvényt ugyan módosították már egy alkalommal annak érdekében, hogy mindenfél e felszólítás nélkül is alkalmazhasson az elnök pénzbírságot, de ennek semminemű kontrollja nincs, semminemű jogorvoslatra nincs lehetőség. Tehát azt gondoljuk, hogy ezt a részt mindenképpen újra kellene szabályozni az országgyűlési törvényben. Tisztelt Ké pviselőtársaim! Önök is tudnának számtalan példát hozni arra, hogy a mindennapi életünkben a jogállamiságra jellemző körülmények között, ha valakire bírságot szabnak ki, akkor ezt követően az illető egy utólagos aktussal ő maga teljesíti a pénzbírság befiz etését, nyilván egy megadott határidőn belül. Pillanatnyilag a hatályos országgyűlési törvényben nincs is határidő, tehát mondhatnám azt is, hogy annak idején ezt a törvényt is úgy, mint sok mást, meglehetősen slendrián módon, elkapkodva benyújtották, áter őltették az Országgyűlésen, és mint kiderül, most már a második módosítást éljük meg, de még mindig maradnak nyitott kérdések. (19.30) Tehát egy reálcselekménnyel kell befizetni, most pedig választanak helyette egy meglehetősen kényelmes, de jogállaminak s emmiképpen nem nevezhető megoldást, amely szerint az elnök döntését és az Országgyűlés jóváhagyását követően, mindenféle jogorvoslat nélkül, adott pillanatban a képviselő anyagi hátrányt szenved. Ilyen szempontból tehát nincs változás, csak maga az eljárás rettentően barátságtalan, hogy a tiszteletdíját levonják. A képviselő egyszer nem kap esélyt arra, hogy bárminemű jogorvoslati lehetőséggel éljen, és még arra sem, hogy esetleg egy határidőn belül, a saját anyagi helyzetének, anyagi problémáinak figyelemb evételével, úgy, mint bármely más
