Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP), a napirendi pont előadója:
4681 adtam be. Az eredeti előterjesztés tulajdonképpen csak a mentelmi joggal és a mentelmi bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkozott, és ezért is kértem már akkor úgy az alkotmányügyi bizottságtól, mint a Ház vezetésétől, hogy az Országgyűlésről szóló törvény, illetve a határozati Házszabály módosítására irányuló indítványokat együttes vitában tárgyalhassa meg a Ház. Alapvetően a problémát az indította meg, amikor mentelmi ügyben a Ház előtt a mentelmi joggal érintett képv iselő felszólalása körül kialakult egy vita. A vita eredményeként az alkotmányügyi bizottság hozott egy állásfoglalást, és az alkotmányügyi bizottság az állásfoglalásában mondta ki, hogy ezt a kérdést lehet házbizottsági előterjesztéssel esetenként rendezn i, de az alkotmányügyi bizottság álláspontja az, hogy ezt a kérdést véglegesen a törvény módosításával lehet. No, ekkor határoztam el azt, hogy ennek a módosításnak a kidolgozását elkezdjük, és elő fogom terjeszteni. Természetesen összekötődik a kérdés, me rt a mentelmi bizottság eljárásai között különleges eljárásként szerepel az országgyűlési törvény által szabályozott mentelmi jogi kérdések elbírálása, de a határozati Házszabály rendelkezései alapján bonyolítja a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi é s mandátumvizsgáló bizottság - elnézést, ezt még egyszer nem mondom el ilyen hosszan - az összeférhetetlenségi ügyek tárgyalását. Hogy ezeknek az ügyeknek egybehangzó legyen az eljárása, ezért kénytelen vagyok a mentelmi ügyek miatt az országgyűlési törvén yt módosíttatni vagy kérni a módosítását, ugyanakkor az összeférhetetlenségi ügyek tárgyalása okán pedig kérni a határozati Házszabály módosítását. Mind a két esetben azt az indítványt terjesztettem elő - tekintettel arra, hogy sem a Házszabály, sem az ors zággyűlési törvény erre nem terjed ki , hogy odáig egyértelmű mind a két eljárás, hogy az Országgyűlésben ehhez a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet előterjeszteni, az Országgyűlés a kérdésben vita nélkül dönt, de a bizottság előadója, i lletve az eljárással érintett képviselő felszólalhat. Én azt tartom igazságosnak - és ezt a javaslatot terjesztettem a tisztelt Ház elé , hogy mind a két fél, úgy a bizottság előadója, mint az eljárással érintett képviselő, akár mentelmi jogi, akár összef érhetetlenségi kérdésről van szó, 55 perces időkeretben kapjon felszólalási jogot a tisztelt Háztól. Tehát ez az egyik kérdés. A párhuzam létrehozása érdekében előterjesztettem egy olyan módosítást, ami arra vonatkozik, hogy ma a vagyonvizsgálati eljárásn ál jelen pillanatban a Házszabály úgy rendelkezik, hogy ha az elnök a képviselő felszólítására megnyugtató választ kap, és úgy dönt, hogy indokolatlan, akkor minden további nélkül megtagadhatja a vagyonvizsgálati eljárást. Nincs se jogorvoslat, se továbbfo lytatás, erről az elnök tájékoztatja a házelnököt, illetve a kérelmezőt, és ezzel az ügy be van fejezve. Ezzel szemben az összeférhetetlenségi eljárásnál van egy olyan szabálya a törvénynek, hogy az összeférhetetlenségi eljárás során, ha az elnök a vizsgál ódása eredményeként arra az álláspontra jut, hogy nincs értelme folytatni, mert indokolatlan, akkor haladéktalanul értesíti a bizottság tagjait. Ha a mentelmi bizottság az elnöki vélemény ellen nem emel kifogást, akkor az ügyet be lehet fejezni, ha kifogás t emel, vagyis többségi döntés születik, hogy folytassuk csak az eljárást, akkor az elnök köteles elrendelni a vizsgálatot. Én ugyanezt az eljárást szeretném a mentelmi ügyeknél is bevezettetni, hangsúlyozom, hogy az elnök egyszemélyes felelősségével szemb en egy bizottsági kontroll jön be az eljárásba, és azt hiszem, hogy ez sokkal inkább közel áll a jogállamisághoz, mint a mai állapot. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Országgyűlés! A harmadik lényeges kérdésk ör, amit szeretnék még itt elmondani, az az, hogy az országgyűlési törvényben a fegyelmi jogkörben - és a mi bizottságunk egyben az Országgyűlés fegyelmi bizottsága is - pénzbírság kiszabására van lehetőség. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az országgy űlési képviselők javadalmazásáról szóló, 1990 júliusában kihirdetett törvényben a következő van szó szerint: “A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha
