Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI LÁSZLÓ (független):
4583 emberek véleményére kell építenünk, és azt kell képviselnünk, amit ők fontosnak tart anak. A magyar emberek eddig nem kértek az ilyen beruházásokból, ezért nekünk más megoldásokat kell keresnünk, elsősorban az anyagában történő hasznosítását a műanyagoknak, és ezt követően lehet más megoldásokat keresni. Ezért is gondolom azt, hogy ez a tö rvény elengedhetetlen ahhoz, hogy ebbe az irányba lépjünk, hiszen olyan szabályozási rendszert alakít ki, amelyben az érintettek környezetkímélő magatartásra ösztönzik a szolgáltatókat pozitív és negatív eszközökkel egyaránt, hogy a településeken működő kö zszolgáltatók a lehető legkevésbé terheljék meg az élőhelyeket, a gyermekeink környezetét. Éppen ezért a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló T/11206. számú törvényjavaslatban megfogalmazott objektív, kézzelfogható, egysége s minősítési rendszer kialakítása által kénytelenek lesznek a hulladékgazdálkodást végző közszolgáltatók minél környezetbarátabb módon, minél magasabb minőséget biztosítva működni, hiszen ha nem így tesznek, akkor a pozitív minősítés hiányában az önkormány zatok nem köthetnek velük szerződést. Ezen szolgáltatók minősítése és a minősítési besorolás alapján kiírt közbeszerzési pályázatok által az önkormányzatok a helyi lakosok igényeinek leginkább megfelelő, helyi viszonyokhoz leginkább igazodó közszolgáltatók at választhatják majd. Összegzésképpen tehát a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló T/11206. számú törvényjavaslatról elmondható, hogy a társadalom minden érintett résztvevőjére, különösen a lakosságra nézve előnyös rendelk ezéseket tartalmaz, hiszen a minőségi hulladékgazdálkodási szolgáltatást végző közszolgáltatók egy kiszámítható, objektív, jogszabályi alapokon nyugvó eljárás során, biztonságos keretek között láthatják el majd a jövőben a feladatukat. Az önkormányzatok a közbeszerzési eljárásuk során pontosan meg tudják majd határozni azt a szolgáltatói minősítési kört, amely a legmagasabb a területükön lévő hulladékgazdálkodási feladatok ellátására. Végezetül egy gondolatot engedjenek meg még képviselőtársaim, ami a rezsi csökkentéssel kapcsolatos. Ma még nincs érvényben a hulladékgazdálkodási törvénynek az a pontja, amelyben azt határozta el az Országgyűlés, hogy 2014től nonprofit formában látható el a közszolgáltatás. Tehát teljesen fölösleges itt most profitról beszélni ebben az esetben, mert ha véletlenül egyegy ármegállapítás után valamiféle haszon képződne egy társaságnál, azt neki vissza kell forgatnia hulladékgazdálkodási fejlesztésekre. Tehát 2014. január 1jétől semmiféle profit megszerzéséről nem lehet szó a hul ladékgazdálkodási közszolgáltatás területén. Természetesen marad a piaci alapú hulladékújrahasznosítás és az ipari felhasználóktól történő gyűjtés, de azt gondolom, hogy ott is nagyon fontos az, hogy az önkormányzati cégek és a magyar állami tulajdonú cég ek minél nagyobb tért tudjanak nyerni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalások következnek. Elsőnek Szilágyi László képviselő úr következik. Parancsoljon! SZILÁGYI LÁSZLÓ (független) : Köszönöm szépen a szót. Teljesen igaza van Schmidt Csaba képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy ez egy zsákutca volt, hogy társulásokba kényszerítettük az önkormányzatokat, nagyon nehéz azokból kilépni, se a józ an ész, se a környezetvédelmi megfontolások nem segítenek egy kistelepülés esetében a társulással kapcsolatban. Hogy ki hozta ezeket döntéseket, meg miért alakult ki ez az egész rendszer, az ennél bonyolultabb azért egy kicsit. Az Unió támogatási logikája az volt, hogy ők a régiókat szeretnék támogatni, vagy a települési önkormányzatokat szeretnék támogatni, a közösségeket szeretnék
