Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - OSZTOLYKÁN ÁGNES (független):
4322 vezető be szélt, aki biztosan nem nagy meglepetésére az itt ülő embereknek, azt mondta, hogy ez nem más, mint egy besúgóhálózat létrehozása. (Klinghammer István: Úristen!) Kedves Államtitkár Asszony! Én voltam az az ellenzéki képviselő, aki a televízió nyilvánossága előtt ezt megcáfolta, és én elmondtam, hogy nem hiszem azt, hogy a kormánynak és önnek az lenne a szándéka a Magyar Pedagógus Kar létrehozásával, hogy egy besúgóhálózatot építsen ki. Én annyit mondtam el, amiben viszont hiszek, hogy - ahogyan ön is fogalm azott - a humán szakterületeken, ha egy szakmának kamarája van, akkor általában annak van kamarája, aminek presztízse is van egy országban. Amely szakmát a társadalom, az emberek, az állam, a gazdaság, mindenki megbecsül. Én azt gondolom, hogy sajnos ma Ma gyarországon, és nemcsak ma, hanem már évek óta nem presztízs ebben az országban tanárnak lenni. Tanárnak lenni nem egy kifizetődő állás Magyarországon. Ma már tényleg csak az tanár, akinek ehhez valamifajta lelki kötődése van. Aki mondjuk, fiatal, 30as, 40es, de még nincs lakása és nincs családja, az akármennyire szeretne tanár lenni, nem tud ebben az országban tanár lenni, mert abból a pénzből egyszerűen - józan, paraszti ésszel végiggondolva és kiszámolva - nem tud lakáshitelt fizetni, sőt a saját laká sának a rezsijét is nagyon nehezen tudja kifizetni. Sőt, ha mondjuk, gyerekei vannak, na, akkor őket etetni már biztos, hogy nem fogja tudni. Azt gondolom, hogy a szándék nem rossz, és ezt elmondtam a bizottsági ülésen. Én nem gondolom azt, hogy ön rossz s zándékból, rosszakarásból akarná, vagy akár besúgóhálózatot akarna létrehozni. Nem ezt gondolom. Én azt gondolom, hogy fordítva ül a lovon. A fordítva ülést pedig azon értem, hogy először kéne olyan társadalmi, olyan gazdasági és olyan jogszabályi környeze tet teremteni ebben az országban, amivel emelnénk a pedagógusszakma megbecsülését ebben az országban, és utána lehetne Pedagógus Kart csinálni. A másik, ami fölött ön egy picit elsikkad: benne van a szövegben, hogy ez a Pedagógus Karba való tartozás nem le hetőség, hanem kötelező dolog. Az van benne a szövegben, hogy 2013. szeptember 1jétől minden állami intézményben tanító, pedagógusmunkakörben foglalkoztatott személy automatikusan tagjává válik a karnak. Mi van akkor, ha én, Osztolykán Ágnes történelmet tanító tanár, nem akarok ennek a tagjává válni? Akkor engem kirúgnak az iskolából annak ellenére, hogy én, mondjuk, egy szakmailag magas munkát teljesítettem, és gyerekek százainak tanítottam meg a százéves háborút? Akkor engem ki fognak rúgni azért, mert én nem akarok a Magyar Pedagógus Kar tagja lenni? Azért azt gondolom, hogy egy pillanatra álljunk már meg, és próbáljunk meg súlyozni! Nézzük meg azt, hogy milyen komoly problémák vannak ebben a rendszerben, és majd amikor ezeket a komoly problémákat megol dottuk, akkor utána kezdjünk már el valamifajta látszatszervezetet létrehozni. Mert én nem azt gondolom, hogy ez egy besúgókar lesz, én azt gondolom, hogy ez egy látszatszervezet. Egy olyan látszatszervezet, ami bólogatni fog az önök kormányának és bólogat ni fog az ön oktatáspolitikai gondolkodásának, hiszen erre van szüksége, mert azt látjuk, hogy lassan már mindenki kimegy ez alól a rendszer alól, és mindenki kicsúszik az alól, hogy valami értelmet találna azokban az intézkedésekben, amelyeket önök folyta tnak. (19.30) Azt gondolom, a legnagyobb dolog az, és - hogy is mondjam - az emberi méltóságnak egy nagyon komoly foka, amikor valaki belátja a hibáit, amikor valaki végiggondolja azt, hogy igen, attól vannak sokkal fontosabb dolgok is. Miért nem beszélünk most, 2013 májusában a pedagóguséletpályamodellről? Miért nem beszélünk arról, hogy hol van a forrás, mikor kezdik el ezt az egészet, és hogyan lehet majd ennek részese egy pedagógus? Nekem van egy 8 éves gyerekem, aki első osztályba jár Kőbányán egy áll ami iskolában. Tőlem kérdezik meg a szülők és a pedagógusok is az iskolai kirándulás alkalmával, mi van a pedagóguséletpályamodellel, és sajnos csak annyit tudok mondani, mint amennyit ők maguk is tudnak, mert nem megy tovább a gondolat, ehelyett látszati ntézkedéseket hoznak, illetve látszatintézkedésekkel egy nagyon komoly gigaszervezetet akarnak létrehozni, amelynek sem az intézményi hátterét, sem pedig a finanszírozási hátterét nem látjuk. Akkor, államtitkár asszony,