Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
4317 gondolja, hogy rossz irány. A Magyar Pedagógus Kar - lánykori nevén pedagóguskamara - nem új ötlet, nem is új találmány, tudjuk, hogy államtitkár asszony régóta dédelgetett vágya, s mivel Magyarország jobban teljesít, úgy tűnik, lehetőség nyílik a fixa ideák megvalósítására is. De valójában miért is van szükség egy ilyen gigaszervezet létrehozására? Szakmai okai vannak? Érdekvédelmi szempontjai vannak, vagy inkább a pedagóguspresztízs emelésének szándéka a fő motivációs erő? Nézzük sorban! Ma hazánkban legalább 160 alulról építkező, demokratikusan működő szakmai szervezet van, amelyek kisebbnagyobb intenzitással, de rendszeresen állást foglalnak a mindenkori oktatási kormányzat tevéke nysége kapcsán, kéretlenül is jelezve részvételi, beleszólási igényüket a sorsukról szóló döntések kialakításába. Igaz, hogy velük macerásabb az együttműködés, de abszolút szakmai érvek, abszolút demokratikus vitákban, korrekten méretnének meg. Az oktatásü gy terén működnek ma Magyarországon szakszervezetek, amelyek többségével a kormányzat gyümölcsöző együttműködést alakított ki. Bennük sem bíznak? Van ugyan egy, amely kilóg a sorból, de hát több is veszett már Mohácsnál. A pedagógusok presztízsét emelné eg y felülről létrehozott szervezet, amelyről nem döntheti el a pedagógus, hogy tagja akare lenni vagy sem? Valóban ettől emelkedik a pálya, a pályán lévők megbecsülése? Aligha. Van számos ok a presztízs növelésére, de meglátásom szerint, tisztelt államtitká r asszony, ez tévút, de a presztízs az lehet más. Akkor mi végre hát a Magyar Pedagógus Kar? Hát persze, a politikai ok, amelynek legegyszerűbb eszköze a póráz és a korbács. Ezek együttes alkalmazásával könnyedén elérhető, hogy az amúgy is megalázott, geri ncroppantott Pedagógus Kar immár magyar pedagógus kamarává válva minden különösebb ellenállás nélkül valósítsa meg az oktatási kormányzat legelképesztőbb ötleteit is. Van azonban egy kis bökkenő: az alkotmányosság. Sajnos Magyarország alaptörvénye - érthet etlen módon - még mindig megengedően fogalmaz az úgynevezett szólásszabadság kérdésében. Nem úgy a Magyar Pedagógus Kar és az ő etikai kódexe. Az bezzeg egyértelmű helyzetet teremt. Aki a kar egyetemes érdekei ellen szól, az bizony etikai vétségért felelős ségre vonható. Hogy mi is a kar egyetemes érdeke? Nos, ez majd kiderül, amikor a pedagógusok biztosak lehetnek abban, hogy mindig lesz, aki ezt meghatározza. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat nem alkalmas arra, hogy emelje a köznevelés, közoktatás, illetve a benne dolgozók munkájának presztízsét. Nem alkalmas arra, hogy valóban szakmai alapon történjen az oktatás minőségi átalakítása. Megalkotásának szándéka nem méltó arra, hogy a XXI. század Magyarországának törvényhozói támogatásukról biztosítsák annak előterjesztőjét. Javaslom a tervezet elutasítását. Köszönöm. (Dr. Schiffer András és Pál Béla tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Ügyrendben kér szót Révész Máriusz képviselő úr. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Kö szönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Érdeklődve hallgattuk Osztolykán Ágnes bizottsági ülésről szóló beszámolóját, de itt ügyrendben el kell mondanom, hogy amiket Osztolykán Ágnes most elmondott, azt a bizottsági ülésen nem mondta el. Úgyhogy… (Az elnök c senget.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Képviselő úr, mi a javaslata? RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Csak szeretném felhívni a Ház figyelmét, hogy Osztolykán Ágnes… ELNÖK (Lezsák Sándor) :