Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
4306 Pontosan látjuk, hogy annak a globális kapitalizmusnak - aminek a válságát megszenvedjük - a logikája pontosan azt mondja, hogy minél rövidebb élettartamú termékeket bocsássanak az egyes cégek piacra. Az egész rendszerválságnak az egyik oka éppen ez. Magyarország, ha előre akar menekülni ebből a rendszerválságból, akkor jól teszi, ha a saját kormányzati politikáját , gazdaságpolitikáját olyan irányba tereli, hogy például az állami megrendelések, az önkormányzati megrendelések menjenek szembe ezzel a diktátummal. Viszont azt látjuk, hogy a júniusban hatályba lépő rendelet akadályozza a zöldközbeszerzések elterjedését, így például ennek a rendeletnek a hatálya nem terjed ki az önkormányzatokra, kimarad például a középületek jelentős része a zöldközbeszerzésből. Holott azt gondoljuk, hogy a Fidesz rezsicsökkentéses demagógiája helyett éppen hogy egy fenntartható rezsicsö kkentésre lenne szükség, arra lenne szükség, hogy nagyméretű források bevonásával induljanak meg azok az energiahatékonysági, épületfelújítási programok, amiket szintén a zöld Széchenyitervben a Fidesz 2009 nyarán már beígért. Ha ez a cél, vagy ha ez lenn e a cél, akkor elkerülhetetlen, hogy ehhez a programhoz társuljon egy zöldközbeszerzési program, tehát ennek a rendeletnek a hatálya ki kellene hogy terjedjen az önkormányzatokra is. És ugyanígy problémás többek között az is, hogy ez a rendelet semmilyen e lőnyt nem ad például a “környezetbarát termék” állami védjegyet használó termékeknek. Összességében azt látom, hogy ha hozzányúl a kormány a közbeszerzési törvényhez, akkor a korrupciós nyomás enyhítése mellett a legfontosabb cél, ami miatt változtatni kel lene a nemrégen elfogadott közbeszerzési törvényen, az pontosan a zöldközbeszerzés törvényi feltételeinek a megteremtése. Nem utolsósorban azért, mert amíg rendeleti szinten lehet manipulálni a zöldközbeszerzés lehetőségeit, addig sokkal nagyobb az ellenér dekelt gazdasági érdekcsoportok nyomása. A konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy összességében és fő irányaiban számunkra támogatható azzal együtt, hogy vannak benne aggályos elemek. Azért mondom, hogy támogatható, hiszen azok a z irányok, amiket többségében ez a törvényjavaslat megfogalmaz, már ott voltak az LMP 2008as antikorrupciós 12 pontjában, részben ott voltak azokban a módosító javaslatokban, amiket a közbeszerzési törvényhez előterjesztettünk. Üdvözölni tudjuk azt, hogy ez a javaslat megpróbálja megelőzni azokat a trükköket, amikor az egyes beruházások szétaprózásával próbálták kikerülni a különböző megrendelők a közbeszerzési törvény hatályát. Üdvözöljük azt, hogy az Európai Bíróság gyakorlatában kimunkált műszaki, gazda sági, funkcionális egység mint irányadó szempont jegyében megváltoznak az összeszámítás szabályai, és ez csökkenti a trükközés lehetőségeit. Üdvözöljük azt, hogy a kis értékű beszerzéseknél az ajánlatkérőknek a beszerzés megkezdését megelőzően közzé kell t enni a honlapjukon egy tájékoztatást a közbeszerzés legfontosabb jellemzőiről. Üdvözöljük azt, hogy a közbeszerzésekre a kötelező adatszolgáltatás területe nő, ezeket egy egységes adatbázisban tárolják. Üdvözöljük azokat a folyamatokat, amelyek valóban elv ezethetnek oda, hogy létrejön az elektronikus közbeszerzés rendszere úgy, hogy egyben egy könnyen kereshető és átlátható, teljes értékű közbeszerzési adatbázis is az állampolgárok rendelkezésre állhat. Viszont nem értjük azt, hogy ha elindult ebbe az irány ba a törvényalkotás, akkor miért nem lehet befejezni ezt a folyamatot. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy akkor menekül meg a korrupciós nyomástól a közbeszerzés, az állami, önkormányzati közbeszerzés, ha valamennyi versengő ajánlatot kérés nélkül az eredm ényhirdetés után az állampolgárok megismerhetik. Nem tudjuk eldönteni azt, hogy a központi közbeszerzési eljárás kötelezettségének előírása, tehát a kormányzati mozgástér növelése mennyiben tesz jót az átláthatóság követelményének, és szintén kritizáljuk a zt, hogy amennyiben az eljárás lebonyolításának feltételeiben, tehát a határidőhosszabbítás dolgában, amit az imént már Göndör képviselőtársam kritizált, gyakorlatilag egy parttalan mérlegelési jogkört biztosít a törvényjavaslat az ajánlatkérőnek; ez megi nt csak az önkényeskedést és így a korrupciós kockázatokat növeli.