Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
4270 vezetők és a német parlamenti képviselők és bizottsági vezetők között, hogy megértjük egymás helyzetét, egymás problémáit, mind a gazdasági , mind a társadalmi és az azzal kapcsolatos politikai problémákat is, és akkor az a sors- és kockázatközösség, amely összeköti Németországot és Magyarországot a XXI. században is, az abban lévő félreértéseket, nehézségeket és a közös érdekeket könnyebben t udnánk beazonosítani, és a problémákat, inkább az előttünk álló közös feladatokat kezelni. De azt valóban látni kell, hogy Németországnak is fáj a feje, az a 400 ezer munkahely nem tartható a továbbiakban, ezért kellett 40 százalékos védővámot bevezetni a kínai napelemekkel szemben Németországnak vagy az Európai Uniónak, mert összeomlóban van a német gazdaságnak ez a szegmense, ami veszélyezteti a munkahelyeket. Itt, KözépEurópában pedig a fizetőképes kereslet nem teszi lehetővé, hogy az Unió által előírt direktívák hazai végrehajtását ezek az országok, államok tudják végezni a megújulóenergiaberuházások ösztönzésével. Tehát összetett ez a kérdés, egymás kölcsönös megértésére van szükség. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Rendes felszólalásra Ékes József képviselő úr következik, a Fideszképviselőcsoportból. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. És tényleg az összes parlamenti hozzászólással kapcsolatban én is meg tudom erősíteni Bencsik János képvise lőtársamat, hogy kimondottan szakmai oldalról próbálta mindenki megközelíteni ezt a törvénytervezetet, módosítást. És szeretnék csak annyit elmondani Szél Bernadett képviselő asszonynak, hogy Bencsik János ezt tanítja, tehát ő nemcsak konferenciákra jár, hanem tanítja is. Én jómagam 24 évig a villamosiparban dolgoztam, és ebből két évet a Paksi Atomerőműben, tehát akik itt hozzászólnak, higgye el, hogy szakmai oldalról próbálják megközelíteni ezt a kérdést. A másik ilyen dolog, hogy valóban, az Európai Uni ón belül hatalmas gondok vannak, hiszen az Európai Unió most már lassan több mint tíz éve foglalkozik az energiatörvény megalkotásával, egy közösségi szellem kialakításával, és idáig, azt lehet mondani, mindenki járta a saját útját. Tehát nincs egy egysége s európai uniós energiapolitika, és senkire semmit ezen a szegmensen keresztül nem próbáltak ráerőltetni. Tehát ha azt vizsgáljuk, hogy jelen pillanatban az európai energia és annak a válsága miből áll, miből tevődik össze, és milyen lépéseket kellene megt enni annak érdekében, hogy ebből a szorításból az Európai Unió energiarendszere ki tudjon kerülni, akkor sokkal egészségesebb módon, nagyobb rendszerek összekötésével lehetne sokkal hatékonyabban és gyorsabban lépni. A másik ilyen dolog, hogy sokat foglalk oztunk itt a parlamentben, nemcsak ebben a ciklusban, hanem az elmúlt, azt lehet mondani, négy ciklusban is az alternatív energiákkal és a magyarországi energiahelyzettel is. Ön úgy fogalmazott, hogy az eddigi hozzászólások csak az atomenergiát - itt senki nem mondta, hogy csak az atomenergiát. Főleg nem Magyarország esetében. Keresni kell minden olyan lehetőséget, amely valóban biztosítani tudja Magyarország függőségének csökkentését. A másik oldalon pedig minden olyan alternatívát, amely lehetőségként fel tud merülni Magyarországon, abban előrelépni, fejleszteni, és lehetőleg valóban úgy, hogy annak a szabályozása is meg tudjon valósulni. A legnagyobb probléma ott van Németországban is és számos nyugateurópai országban, ott, ahol tényleg bővelkednek az en ergiában, hogy nincs meg a szabályozás lehetősége. Tehát elengedték, elfutatták az alternatív energia képességét, ugye 27 százalék környékén van, és amikor rossz idő van, akkor megy a szélkerék, akkor kell termelni az erőműveknek is, és az átviteli rendsze r, maga a terhelési rendszer nem bírja el azt a kapacitást, amely akkor rázúdult, fogalmazzunk úgy, magára a teljes ellátórendszerre. Tehát ennek a szabályozását is meg kell oldani. A másik ilyen kérdés például a tárolás kérdése. Afrikából - ott, ahol a na penergiát használják, és hatalmas mennyiség áll rendelkezésre - nem lenne célszerű áthozni Európába, a távolság és egyéb más akadályok miatt tulajdonképpen nem lenne rentábilis és nem lenne kifizetődő.
