Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
4247 Szent Koronaeszme szellemében megpróbáljuk a nemzeti hagyományaink legjobb vonulatát követve a magyar folytonosságot helyreállítani. Tehát ezen az úton k ell haladnunk, és erre tekintettel kell ezt a három javaslatot vizsgálnunk, amelyből azt kell mondanom, hogy a Terror Házára irányuló javaslat egy teljesen helytálló és jó, megalapozott javaslat. A recski javaslatot természetesen nem is kell mondanom, hisz en ez egy annyira hiányzó és fájó pont volt már nagyon régóta, amit már említettem az első felszólalásomban, hogy egy egyensúlytalanság van. Tehát amikor arról beszélnek, mondjuk, az elnyomás, a diktatúra emberei és az azt követő szellemi utódpárt emberei, hogy még jobban mutassuk már be azokat a szenvedéseket, amelyeket az ő időszakuk alatt folyamatosan egyedüliként mutattak be, ugyanakkor megfeledkeznek arról, és lám előterjesztést sem tettek arra vonatkozóan, hogy mutassuk már be, hogy milyen hungarocídi um zajlott a Kárpátmedencében, nemcsak Magyarországon, hanem a megszállt magyar területeken, Felvidéken a kitelepítések során, Kárpátalján a málenkij robotra és a haláltáborokba hurcolt magyarság, ugyanez folyt Erdélyben, ugyanez folyt Délvidéken is. És i tt pedig igenis haláltáborok működtek Magyarországon is. És ezt nem lehet elhallgatni, nem lehet kisebbíteni, nem lehet relativizálni azzal, hogy állandóan arra hivatkozunk, hogy egyedüli, kizárólagos fájdalma csak azoknak lehet, akiket zsidóságuk miatt ér t halál. Ha már itt vagyunk, nyilván fontos felvetni azt, hogy miért jó az, és jóe az, hogy a büntető törvénykönyv jelenleg teljes mértékben korlátot állít azzal szemben, hogy a múltbéli népirtások kérdésében akár még tudományos kutatások is folyjanak, va gy nyílt viták folyjanak arról, hogy lényegében milyen mértékű és milyen módszerekkel folyó sebek ejtődtek különböző népcsoportokon. Ebben a körben azt is el kell mondanom azért, és előre jelzem, hogy azért ezt ne tekintse senki annak, hogy itt egyfajta ho lokauszttagadási kísérlet zajlik, de azért az auschwitzi haláltáborral kapcsolatban nagyon sok kritika merült fel abban a körben már, hogy az ottani emlékhely kialakítása megfelele a valós történelmi tényeknek; vajon teljeskörűen összhangban álle azzal a valósággal, ami zajlott, és ebben a tekintetben hiteles beszámolók és szakértői vélemények is rendelkezésre állnak. A Terror Házával kapcsolatban pedig azt kell elmondani, hogy ott viszont ilyen jellegű szakmai kritikák nem merülhetnek fel és nem is megal apozottak, mert aki már járt ott, annak személyes benyomása visszaigazolhatja azt, hogy egy olyan intézményről van szó, amely nagyon megrázó, nagyon mélyrehatóan és hiteles dokumentumokkal alátámasztottan mutatja be, hogy hogyan működött egyrészt a német m egszállás alatti diktatúra időszaka, utána pedig a kommunista diktatúra hogyan bontakozott ki és semmisítette meg vagy próbálta legalábbis kiiktatni a társadalomból azokat a meghatározó személyeket, csoportokat és közösségeket, akik nem illettek bele a bol sevik eszmerendszer keretei közé, és ennek során borzalmas pusztítást végeztek mind emberben, mind pedig szellemi lenyomatban. Tehát ezt a két javaslatot, azt gondolom, hogy mindenképpen támogatni kell. Az auschwitzi haláltábor látogatásával kapcsolatban p edig osztom azokat az aggályokat, amelyek az elmondottakon túl azt merítik fel, hogy vajon tényleg szükséges és fontose, hogy ilyen költségvetésű utazásokba kényszerítsünk bele oktatási intézményeket, szükségese, fontose, hogy egy olyan történelmi esemé nyhez kapcsolódóan történjen meg fiatalok számára a szervezett utazás, amely Magyarországgal közvetlen összefüggésbe nem hozható, hiszen elkövetői oldalon nem magyarok álltak. Pontosan ez a szemléletmód alkalmas arra, hogy ahogy említettem az elején, a tör ténelmi felelősség tényét szétterítse, és a magyar nemzet egészére vetítse rá. Tehát egyértelművé kell tennünk, hogy le kell számolni azzal a szemlélettel, amely kettősmércézik, le kell számolni azzal a szemlélettel, amely alaptalanul próbál kollektív fele lősséget ébreszteni a magyarság köreiben, és egyúttal el kell számoltatni azokat is, akik még mindig elszámolatlanul és büntetésekkel nem szembesülő módon részt vettek azokban a rémtettekben, amelyeket elkövettek a kommunizmus időszakában. Az alaptörvény n egyedik módosítása beemelte az U) cikket, ez kifejezetten a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállítását írja elő, és kifejezetten
