Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VONA GÁBOR (Jobbik), a napirendi pont előadója:
4211 voltak más táborok is, és ezekben a táborokban is nagyon sok szörnyűséget követtek el. Akik megérkeztek Recskre, azok annyiból voltak még kiszolgáltatottabb helyzetben, még nehezebb helyzetben, mint máshol, hogy itt a megsemmisítés ténye is eg yértelműen megjelent. A Recskre érkező áldozatokat vagy fogvatartottakat arról tájékoztatták az őket őrzők, amikor a táborba beléptek, hogy “veletek nem kell elszámolni”, tehát onnantól kezdve ők még számok sem voltak. Ez a javaslat azt tartalmazza - az er edeti javaslatommal ellentétben, amely általános iskolások számára tette volna ezt kötelezővé , hogy a középiskolások menjenek. A bizottsági vita során nagyon sok olyan visszajelzést kaptam, hogy talán az általános iskolások felső tagozatán még túl korai ez a kezdeményezés, és méltányoltam, elfogadtam ezt a javaslatot, ezért középiskolások számára tennénk kötelezővé a recski látogatást. Nyilvánvalóan valamiféle állami fedezet, állami alap szükséges ahhoz, hogy a középiskolásaink számára ennek a konkrét leh etőségét megteremtsük. Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy mi a célja ennek a javaslatnak, túl azon - ahogy már arról beszéltem az elmúlt percekben , hogy a történelmi múlt megismertetése, az egyre inkább feledésbe merülő történelmi igazságok, tények, szörnyűségek megismertetése mennyire fontos. Nem mindegy ugyanis a “hogyan” kérdése. Pusztán azzal nem mondtunk még sokat, ha azt mondjuk, hogy szeretnénk megismertetni az ifjúsággal a történelmet, a “hogyan” kérdésére is érdemes válaszolni. Mit is akarun k elérni? Mit akarunk a fiatalokkal? Itt nagyon fontos elmondani, hogy a Jobbik javaslata mögött az a szándék, az az elképzelés áll, hogy a magyar fiatalok történelmi, közéleti tudatosságát erősítsük. Tehát mi nem azt szeretnénk, ha lenyomnánk a torkukon v alamit, valami készen gyártott elméletet. Mi azt szeretnénk, ha ezen fiatalok - jelen esetben a magyar fiatalok - történelmi, közéleti tudatossága nőne, tehát ők maguk próbálnának meg feltenni kérdéseket akár saját maguknak is, és váltana ki bennük egyegy ilyen látogatást, érdeklődést a történelmünk iránt. Ezen az alapon el kell utasítunk mind az üzleti alapú, mind pedig a pártpolitikai indíttatású antikommunizmust és antifasizmust, merthogy ilyen is van, hogy valaki csupán azért vállalja fel ezeket a prob lémákat vagy azért emlegeti, azért hozza fel ezeket a problémákat, mert akár üzleti, akár pártpolitikai érdekek rejlenek mögötte. Ilyenkor szokott előállni az, hogy természetesen előre gyártott, készen fogyasztható elmélettel próbálják teletömni a fiatalok at. Mi nem ezt szeretnénk. Ha az a célunk valóban - és itt mindenki erről beszélt , hogy megakadályozzuk, hogy a jövőben bekövetkezzenek hasonló tragédiák, akkor annak nem az a módja, hogy ráerőszakolunk valamit a fiatal generációkra, hogy márpedig te ezt fogod mondani, márpedig te ezt fogod gondolni, márpedig te ebben fogsz hinni; nem ez a megoldás. A megoldás az, hogy hagyni kell, hogy a fiatalok meglátogassák ezeket a történelmi emlékhelyeket, megismerkedjenek velük, és ezen látogatások alkalmával bennü k felmerüljön az érdeklődés, a megismerés vágya, hogy kérdéseket tegyenek fel, és megpróbálják megérteni, megismerni, hogy mi miért történt. Ez a mi célunk, egyfajta tudati felszabadítás, tudati felszabadulás biztosítása a fiatal generációk számára. Az én véleményem az, hogy csak az ilyen jogon szerzett tudás, csak a saját maga által, a saját kérdései által szerzett tudás képes bennünket megvédeni a jövő szörnyűségeitől. A kész elméletek gyártása és az ezeknek való erőltetése semmilyen érdemi eredménnyel ne m fog járni. Ezt nagyon fontosnak tartottam még a célok tisztázása kapcsán elmondani. Nyilvánvalóan a vita során majd szóba kerülnek olyan szempontok is, amelyek anyagi, infrastrukturális, technikai jellegű szempontok: hogyan fognak oda eljutni, milyen for rásokból, milyen technikai feltételekkel. Ezeket nagyon fontos és nagyon alaposan átgondolandó kérdéseknek tartom, de azért tegyük hozzá, hogy ha a mérleg serpenyőjébe beletesszük a technikai jellegű aggodalmakat és magának a határozati javaslatnak a céljá t, akkor a mérleg serpenyője egyértelműen a megvalósítás irányába billen. Egyszerűen nincsenek egy súlycsoportban, nincs egy súlycsoportban az a társadalmi, közéleti, kulturális, oktatási cél, amit ez a javaslat megfogalmaz és az esetlegesen felmerülő tech nikai aggályok. Azt is szeretném nagyon büszkén elmondani, hogy a mi javaslatunk mögött azért már nagyon komoly, széles társadalmi összefogást sikerült felmutatni, létrehozni. Említettem már a Recski
