Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENGYEL SZILVIA (független):
4191 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló 15 perces időkeretben Lengyel Szilvia független képviselő asszony. LENGYEL SZILVIA (független) : Köszönöm a szót, elnö k úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt a célt, hogy a rezsiköltségeket próbáljuk meg összhangba hozni a jövedelmekkel, az LMP nyilván támogatni is tudná. (9.00) Ebben a törvényjavaslatban azonban nem egyszerű piaci szolgáltatások árának meghatá rozásáról, hanem a környezethasználat, illetve az élet- és vagyonbiztonság árazásáról van szó, ami nyilvánvalóan nagyobb körültekintést és több szempont mérlegelését igényli, mint ha mondjuk, a PBgáz áráról vitatkoznánk itt ebben a teremben. A törvényjava slat egy nagyon fontos, az európai és a magyar jogrendbe szervesen beépült elvet nem vesz figyelembe. A “szennyező fizet” elvre gondolok, amit nemcsak a környezetvédelmi törvény, hanem immár az alaptörvény is tartalmaz a XXI. cikk (2) bekezdésében. Aki ese tleg vitatná, hogy a hivatkozott törvényhely valóban a “szennyező fizet” elvére utal, annak ajánlom Szájer József vonatkozó, “Az alaptörvény és a környezet védelme” című blogbejegyzését, itt első kézből lehet informálódni arról, hogy mi volt a jogalkotói s zándék. Ha az állam egy környezeti elem igénybevételének díját önkényesen, hatásvizsgálat nélkül lecsökkenti - esetünkben a talajról és valamilyen mértékben talajvízről, illetve felszíni vizekről van szó , akkor ezzel olcsóbbá teszi, és így a növekedés ir ányába befolyásolja a környezethasználatot, ezért egyértelműen alkotmányellenes a szennyvízszippantási díjnak és a hulladékkezelési díjnak a mechanikus, a konkrét környezeti feltételekre való tekintet nélküli csökkentése, hacsak nem kíséri a lerakási díj é s a talajterhelési díj ugyanilyen mértékű, az árakban is megnyilvánuló növelése, vagyis a szennyezőanyag kibocsátójáig eljutó növelése is. Magyar és nemzetközi vizsgálatok sora azt igazolja, hogy a szennyvíz- és a hulladéktermelés mértéke szorosan összefüg g az adott hulladék kezelésének díjmértékével, azt pedig alkotmánybírósági határozat is kimondja, hogy a díjnak arányosnak kell lennie a környezetterhelés mértékével. Környezetvédelmi szempontból diszfunkcionális, ezen túlmenően uniós jogszabályokat - konk rétan gondolok itt a víz keretirányelvre és a még nem honosított hulladék keretirányelvre , irányelveket is sérthet, ha Magyarország a szennyvíz és a hulladék termelését, illetve elhelyezését általánosan olcsóbbá teszi. Az eset kapcsán érdemes megfigyelni , hogy mennyire koherens és elvszerű a kormány jogalkotási tevékenysége. A FideszKDNPtöbbség 2011ben szavazta meg a talajterhelési díj tízszeresére emelését, ami a legtöbb helyen épp az idei számlában mutatkozik meg először. Ezt a díjat azoknak kell meg fizetniük, akik az ingatlanok mellett húzódó közterületi szennyvízcsatornahálózatra nem kötöttek rá, és a szennyvizet a talajban helyezik el, például szikkasztják vagy egyedi zárt tározót használnak, vagyis éppen azoknak, akiket most a szippantási rezsics ökkentés érint. Egyfelől a két évvel ezelőtti drasztikus tehernöveléshez képest nyilvánvalóan eltörpül a mostani csökkentés, ami eleve megkérdőjelezi az egész felhajtás értelmét. Másfelől viszont a talajterhelési díjnak ugyanaz a szerepe, mint ami a szenny vízszippantási díjnak is az egyik funkciója: érzékelhetővé teszi azt, hogy a környezethasználatnak költségei vannak, és beárazza a környezetterhelést. Teljességgel irracionális az egyik díjat durván megemelni, a másikat pedig lecsökkenteni, ennek környezet politikai és környezetgazdasági szempontból sincsen semmilyen értelme. Pontról pontra ugyanez a helyzet a hulladékkezeléssel, ahol a kormány egyfelől bevezette a lerakási díjat, ami az ország egyes pontjain akár 100 százaléknál is nagyobb hulladékdíjemelé shez vezetett, meg most a már megemelt díjból legfeljebb 10 százalékot visszavesz. Ha indokolt volt az
