Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 22 (280. szám) - Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES ILONA, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3966 Vélhetően az a két törvényjavaslat, amely most a Ház asztalán fekszik, és amelynek az általános vitáját megkezdtük, a benyújtá s óta eltelt pár napban a sajtóban olvasható vélemények, különböző álláspontok megjelenése miatt, úgy gondolhatnánk, hogy komoly érdeklődésre tart számot, azonban vélhetően az állampolgárokat sokkal jobban érintik és érdeklik a rezsicsökkentéssel kapcsolat os és a mindennapi életükre kihatással lévő országgyűlési döntések. Jómagam azt gondoltam, hogy ugyanakkor itt a parlamentben a képviselőtársaimat és a pártokat ez a téma fel fogja ajzani, és érdeklődnek eziránt; csodálkozom is, hogy a bizottsági beszámoló knál a kisebbségi vélemények sorra hiányoznak, leginkább az alkotmányügyi bizottságot illetően csodálkozom, hiszen az alkotmányügyi bizottságban a tegnapi nap során komoly vita alakult ki, amikor az általános vitára való alkalmasságról tárgyaltunk. Az is b iztos, hogy ez a két javaslat, ha talán országos érdeklődést nem is fog hosszú ideig kiváltani, de arra nagyon alkalmas, hogy egyrészről azokat a problémákat megpróbálja kezelni, amelyek a kampányfinanszírozással kapcsolatosak, másrészt a pártok által az o rszággyűlési választásokon, illetőleg az önkormányzati választásokon elköltött pénzek átláthatóságát bizonyítsa, illetőleg jobbá tegye. Ez egy komoly elmaradása a mindenkori magyar Országgyűlésnek, azt lehet mondani, a rendszerváltoztatás óta minden egyes országgyűlési választáson felmerültek olyan kérdések, amelyek a pártok és a jelöltek által elköltött pénzeknek a származását, mennyiségét, a szabályok közötti elkölthetőségét kérdőjelezték meg, illetőleg ezzel kapcsolatos kritikákat vagy aggályokat vetette k fel. Én azt gondolom, hogy épp ideje volt, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltoztatás után ez a téma a Ház asztalára kerüljön, és megpróbáljuk közösen, az adófizető állampolgárok számára is megnyugtató módon ezeket a kérdéseket rendezni. Bár a magya r adófizető állampolgár talán nem annyira öntudatos, és nem alakultak ki benne azok a reflexek, amelyek a polgári demokráciát régebb óta művelő országokban az adófizető állampolgárok részéről kimerültek, azt szerettem volna ezzel a bonyolult körmondattal k ifejezni, hogy talán még nem elég érzékenyek a közpénzek elköltésére a magyar állampolgárok, de biztos vagyok abban, hogy az a lépés, amellyel most ez a törvényjavaslat a Ház asztalára került, talán ezt az érzékenységet is fokozni fogja. Az előterjesztő, i lletőleg a kormány részéről felszólaló Répássy államtitkár úr is a fontosabb jogszabállyal, a választási eljárásról szóló törvényjavaslat módosításával kezdték. Ez valóban így van, magára a választás lebonyolítására, menetére, átláthatóságára, tisztaságára vonatkozó, akár korábban, tehát évekkel, évtizedekkel ezelőtt felvetett aggályokat próbálja kezelni, de kezeli azokat a kérdéseket is, amelyek akár az Európai Unió különböző intézményei, akár az Alkotmánybíróság, illetőleg a különböző magyar egyesületek, civil szervezetek részéről, akár a pártok részéről is megfogalmazódtak. Ugyanakkor nyilvánvalóan politikai értelemben a másik törvényjavaslatnak van nagyobb súlya, ez pedig az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről sz óló törvényjavaslat. Ha megengedik, képviselőtársaim, én talán ezzel kezdeném, hiszen az átlag állampolgárt sokkal jobban érdekli az, hogy az ő adófizető pénzei, amelyet az állam a törvényjavaslat alapján és eddig is a gyakorlatban nagyrészt a pártok, ille tőleg az egyéni választáson részt vevő jelöltek számára biztosított, milyen módon kerülnek felhasználásra, mennyire ellenőrizhető ez, és vajon a szabályok átláthatóbbá, biztonságosabbá, korrektebbé teszike ezeket a pénzfelhasználásokat. A képviselőtársaim nagyon jól tudják, hogy minden választás során felmerült, hogy melyik párt mennyi pénzt költött plakátokra, televízióban, rádióban történő megjelenésre, kampányolásra, és folyamatosan szembesítették a jelölteket, a pártokat azzal, hogy egyes vélemények sz erint ez a törvényben meghatározott összeget meghaladó volt vagy nem meghaladó volt, tehát erről egy komoly vita alakult ki. A másik oldalról az is mindig vitát váltott ki, hogy vajon esélyegyenlőség vane a választásokon induló jelöltek, illetőleg szervez etek között. Többször felmerült, hogy a jobb anyagi lehetőséggel, nagyobb támogatottsággal, mármint támogatói körrel rendelkező pártok jóval többet tudnak költeni, hiszen több a pénzük, a politikai palettán megjelenő új szervezetek vagy
