Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 22 (280. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3944 Az ülé snap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 30. ülésnapja 2013. május 22én, szerdán (8.01 óra - Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: dr. Stágel Bence és Szilágyi Péter) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 30. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Stágel Bence és Szilágyi Péter jegyzők lesznek segítségemre. (Dr. Józsa István: Akit megbüntettek? Ő az?) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár asszony: “A 2013. évi érettségi vi zsgákról” címmel. Öné a szó, államtitkár asszony. DR. HOFFMANN RÓZSA , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! 1851 óta a magyar oktatási rendszer egyik legstabilabb, legállandóbb intézménye az érettségi vizsgálat, mai nevén az érettségi vizsga. 1851 óta minden évben, a tavasz és a nyár fordulóján egyre fokozottabb közfigyelem fordul arra, hogy fiataljaink, 18 éveseink hogyan készültek fel az életre, a megmérettetésre és a felsőoktatási tanulmányokra. Ugy an még zajlanak az érettségi vizsgák, de a parlament munkarendjét tekintve nem tudjuk megvárni, amíg befejeződnek, ezért szükségesnek tartottam, hogy erről az egyre fontosabb intézményről, az idei eredményekről és tapasztalatokról itt, az Országgyűlés szín e előtt is számot adjak. Engedjék meg, hogy néhány adat ismertetésével kezdjem. Ebben az évben mintegy 84 ezer 500 fiatal jelentkezett érettségi vizsgára, és 81 ezer 500an kezdték meg az írásbelit. Tehát már 3 ezren lemorzsolódtak. Ebből 72 ezer volt napp ali tagozatos. Összességében 133 ezer fiatal tett valamilyen tárgyból vizsgát, hiszen az érettségi rendszere megengedi a pótló, ismétlő, szintemelő, javítóvizsgákat is. Örvendetesnek mondható az a tény, hogy évről évre emelkedik az emelt szintű vizsgára jelentkezők száma, tavalyelőttről tavalyra mintegy 22 százalékos volt az emelkedés, az idén a tavalyihoz képest további 5 százalékkal nőtt az emelt szintű vizsgára jelentkezők aránya. Valószínűsíthető, hogy ez a növekedés azzal magyarázható, hogy egyre töb b egyetemi szakon kívánják meg egy vagy akár két tárgyból is az emelt szintű vizsgát, ezáltal egy olyan nyomást gyakorolva a fiatalokra, ami mindenképpen pozitív, hiszen magasabb szintű tudást eredményez. A legtöbben angolból, aztán történelemből tettek em elt szintű vizsgát, de nagyon magas a matematikából, biológiából, fizikából emelt vizsgát tettek száma is. Nos, körülbelül ennyit az adatokról. Ez a tömeg mindenképpen tetszetős, szemben az 1851ben indult érettségivel, ahol akkor a lakosságnak még csak el enyészően kis százaléka tett ilyen vizsgát. Ennek az érettségi vizsgának a jellemzője az, hogy 2005ben indult az a változás, amely mára megszilárdult, megerősödött, sok pozitív elemet mutat, de sok kifogásolható elemet is. Jellemzője az, hogy a vizsga köz pontilag szabályozott, minden követelménye nyilvános, ezáltal összemérhető, az ország akármelyik pontján teszik le a vizsgát a hallgatók. Évről évre csökken azok száma, akik valamilyen jogos kifogással élnek a vizsga eredményét illetően. Jellemző még rá az is, hogy felváltja a felvételi vizsgát. Nos, ezen a rendszeren, amely mára jól és stabilan működik, szemben az indulás első éveivel, amire talán jól emlékszünk, 78 évvel ezelőtt az egész ország szégyenkezett a világossá,
