Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 21 (279. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3922 akkor mindenki kényekedve szerint, és a mindenkori kormányzat kényekedve szerint élhet ezzel az eszközzel, azt hozzátéve, hogy természetesen ehhez kell egy bírósági határozat is, de a törvényi környezet megváltoztatásával a bíróságokat úgymond rá lehet bírni arra, hogy bizonyos ítéleteket meghozzanak. Emlékezhetünk néhány tényá llásra, amit Gaudi képviselőtársam szokott emlegetni, akár a különböző olyan élethelyzetek tiltására, amelyek eddig nem voltak tiltottak, akár a lex tojásra vagy a Gárda ellen meghozott intézkedésekre, és sorolhatnám. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraib an.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Répássy Róbert államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Azért kértem szót, mert valóban, Staudt Gábor felvetésére nem vá laszoltam. Nem jó helyen kapiskál a képviselő úr, ugyanis az új büntető törvénykönyv egy új intézkedési nemet, ezt a bizonyos elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét tartalmazza. Csak és kizárólag ez az újítás itt az internet tekintetében, de például a bűncselekmények tekintetében nincs új bűncselekmény, tehát a hosszú évtizedek óta létező bűncselekményeket - amelyeket egyébként az írott sajtóban is üldözött a büntetőjog - most az internet világában is üldözhetővé és elérhetetlenné tehetővé vá ltoztatja a büntetőjog. Tehát nincs arról szó, hogy valamifajta új mércét állítana az internetes tartalmak elé ez az új Btk., pusztán csak a büntetőjogi intézkedés igazodik a technikához. Most ami meg a konkrét példáját illeti, nem kell olyan nagyon félten i egyetlenegy honlapot sem, mert csak azon internetes tartalom, tehát egy bizonyos konkrét tartalom - amely esetleg bűncselekményt valósít meg - tekintetében van elsősorban a tárhelyszolgáltatónak kötelezettsége arra, hogy távolítsa el a bűncselekményt meg valósító oldalt. Ha pedig ez ugyebár ismert okokból nem hajtható végre, akkor 30 nap után - ha például nincsen jogsegély - az internetszolgáltatónak blokkolnia kell ezt az oldalt. De az interszolgáltató egyébként az NMHH felületén vagy az NMHH közbeiktatás ával fogja tudni ezt blokkolni, hiszen egyébként is az internetszolgáltatóknak mindenféle törvényes kötelezettségük van, amit az NMHH ellenőriz és végrehajtat velük kapcsolatban, hogy milyen tartalmakat szolgáltathatnak (Az elnök csengetéssel jelzi az idők eret leteltét.) , milyen formai szabályokat kell betartani. Köszönöm. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Staudt Gábor képviselő úr! Azt javaslom, hogy térjünk vissza a fő sodorvonalhoz. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Ez az. Köszönöm szépen, elnök úr. Abszolút a fő sod orvonalnál vagyunk, ezért adtam be módosítót erre. Úgy gondolom, államtitkár úr, hogy önnek részben igaza van, de mégis a lényeg elmaradt, és arra rá szeretnék világítani. Ugyanis valóban új tényállás ezzel nem kerül bele a Btk.ba, de egyrészt ki tudja, h ogy a jövőben kerüle bele, tehát azért mondtam, hogy ez a mindenkori kormányok felé is vonatkozik. Másrészről például a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése is egy olyan tényállás, amit álmunkban sem gondoltunk volna, hogy ilyen meg fog valósul ni. Tehát ha valaki azért, mert közbiztonsági tevékenységet végez vagy annak a látszatát kelti, tehát mondjuk, a lakókörnyezetében létrehoz az ott lakókból egy olyan egymásra figyelő szolgálatot, amelyik a bűnözőket távol tudja tartani, akkor ez már büntet őjogi tényállás lehet; álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ilyet képesek kiötleni - és sikerült. Tehát ugyanígy a szólásszabadságra is könnyen lehetne - nem szeretnék példákat adni - egy olyan Btk.tényállást beiktatni, amely szigorítja ezt a rendelkezést. Hozzátéve azt, hogy ezáltal, hogy a jogsegélyt nem várják be sem időben, sem érdemben, tulajdonképpen azt a nemzetközi mércét vesszük ki a jogsegélyekből, hogy ha mondjuk, egy nemzetközi jognak vagy az adott ország
