Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 14 (277. szám) - A Kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
3570 kutatóintézetével arról, hogy a vállalat szabadalmaztatott transzgénjeit beültetik a magyar kukoricafajtákba, ami azt bizonyítja, hogy a már akkor is egyértelműen GMOellenes kormányzati szándékok dacára a magyar tudó stársadalom egy részében megvolt és megvan a hajlandóság a GMOcégekkel történő együttműködésre. Ezt a szakértők már akkor is egyfajta trójai falónak tekintették, hiszen ha úgymond “magyar” GMOkat sikerül engedélyeztetni, akkor percek alatt a multik GMOi átveszik a hatalmat. A következő évben pedig az is felmerült, hogy a Monsanto megveszi a martonvásári intézettől a tápiószelei agrobotanikai kutatóintézetet és vele a magyar kultúrnövények génkészletét. És itt álljunk meg egy pillanatra! Arról van szó, ho gy ha nincsen hatékony tűzfal az ilyen cégek nyomulása ellen, akkor Magyarországon a legkülönfélébb tájfajtáknak, hungarikumoknak reszeltek. Ezek a cégek veszélyeztetik ennek az országnak az alapvető értékeit, veszélyeztetik a magyar vetőmag- és élelmiszerönrendelkezést, veszélyeztetik azt, hogy Magyarországon a magyar emberek azt vethessenek, aminek a tudását megörökölték az eleiktől, veszélyeztetik azt, hogy kontrollálni tudjuk Magyarországon azt, hogy mi kerül a tányérunkba. Arról van szó, tisztelt képv iselőtársaim, hogy a nyomás a különböző ilyen cégek részéről és a veszély változatlanul jelentős, ilyen körülmények között pedig rendkívül fontosak lennének a törvényi garanciák, a szakmai testületek, ahol megjelennek az érintett társadalmi csoportok képvi selői is, ezeknek a szerveknek a kontrollszerepe és a parlamenti nyilvánosság ereje. Az engedélyezésben, ami nemcsak a szabadföldi termesztésre, hanem a kevésbé szigorúan kezelt kísérletekre is kiterjed, gyakran előfordul olyan helyzet, hogy a részt vevő k utatóknak a saját intézetük projektjéről kellene véleményt mondani. Az ilyen összeférhetetlen szituációk is gyakoribbá válhatnak, ha a véleményező testület tevékenységét nem törvény, csupán egy rendelet szabályozza. Arra kérem tehát a kormánypárti képvisel őket, hogy gondolják végig, hogy mekkora engedményeket tesznek a globálisan terjeszkedő vetőmaglobbinak, ezeknek a különböző élelmiszerterrorista világcégeknek. A gazdasági szabadságharcot ne a képzeletükben vívják meg, hanem ott is, ahol ez valójában ind okolt, a globális nagytőkével szemben. Ez forog most kockán. Szabadságharcról nem szájalni kell, hanem amikor konkrét lépéseket kellene megtenni, akkor nem behódolni kell a globális nagytőkének, hanem világos tűzfalakat kellene felhúzni. (Közbeszólás a Fid esz soraiból: Így van!) Ha Magyarországon olyan törvényeket lehet életbe léptetni, ami gyakorlatilag szabad utat enged annak, hogy egy civil részvétellel is működő géntechnológiai bizottság véleménye ellenére lehessen kutatási engedélyeket kiadni, az azt j elenti, hogy Magyarország behódolt az ilyen világcégek előtt, ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország minden alaptörvényi deklaráció ellenére feladta az élelmiszerönrendelkezését, feladta a vetőmagönrendelkezését. És lássuk, hogy ha Magyarország, a magya r kormány, a magyar parlament ebben nem eltökélt, akkor ez a mérkőzés elveszett, hiszen hangsúlyozom még egyszer, éppen a múlt heti európai bizottsági döntés mutatja azt, hogy ezek a cégek nem szégyellősek és gyakorlatilag ott vannak már az európai döntésh ozatali fórumokban. A másik ága ennek a törvényjavaslatnak, amire szeretném felhívni a figyelmet, az pedig az, hogy a felsorolt, illetve a több képviselőtársam már ismertetett különböző véleményező, tanácsadó testületek nem véletlenül jöttek létre. Ezeknek pontosan az a jelentőségük, hogy akkor, amikor a környezethasználatról, vadászatról, halászatról, erdészetről beszélünk, akkor azok a társadalmi csoportok, azok a közösségek, amelyek ezeket a foglalkozásokat űzik, akiknek a birtokában erdők, tavak, folyóv izek vannak, ahol tudják ezeket a tevékenységeket folytatni, érdemben tudjanak beleszólni a szabályozási kérdésekbe. Ezen a ponton arra is fontos emlékeztetni, hogy az LMP már annak idején, két vagy három évvel ezelőtt a jogalkotási törvény vitájában kezde ményezte azt, hogy a jogalkotási folyamat egésze alakuljon úgy át Magyarországon, hogy legyenek hatékony garanciái az állampolgári részvételnek.
