Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 6 (274. szám) - Vágó Sebestyén (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Felülvizsgálat” címmel - ELNÖK (Kövér László): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): - ELNÖK (Kövér László): - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3131 Vágó Sebestyén (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Felülvizsgálat” címmel ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Vá gó Sebestyén, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: “Felülvizsgálat” címmel. A képviselő úré a szó. VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi idő ben egyre több lakossági megkeresést kaptam olyan személyektől, akiknek esetében a komplex felülvizsgálatot végző bizottságok nem a törvényeknek megfelelő formában jártak el. A formai követelmények be nem tartásán túl a fogyatékossággal élő embereket ember i méltóságukban sértettek meg, vagy az eljáró orvos a vizsgálatot olyan módon végezte el, hogy a vizsgálandó személy kórlapjára vagy a betegség forrására egy pillantást sem vetett. Még az olyan extrém esetek is mindennaposak, hogy a vizsgálatot végző orvos úgy írja a vizsgálati dokumentumokba azt, hogy a lábszárfekély meggyógyult, hogy a vérző sebet meg sem nézi a felülvizsgált nadrágszára alatt. (14.40) A vizsgálat kapcsán panasszal élők többsége azt is szóvá tette, hogy nincs jogorvoslatra valódi lehetősé ge, mivel a törvény által előírt négytagú bizottság helyett, amely két orvos szakértőből, valamint egy foglalkoztatási rehabilitációs, illetve egy szociális szakemberből állna, a gyakorlatban valójában a vizsgálandó személyből, az orvosból és az orvos gépí rójából áll. Nem merik tehát belátni, hogy az orvossal szemben ilyen esetben nincs mit tenni, hiszen a beosztottja nem fog vele szemben terhelő vallomást tenni. Ezek után borítékolni lehet, hogy a vizsgálat eredménye mennyire lesz tekintettel akár az ellát ott tényleges állapotára, nem beszélve arról a szempontról, hogy a megállapított státus mennyiben segíti az egyén esetleges munkaerőpiaci reintegrációját. Ezeken a példákon kívül számos szempont lenne, ami egy korrekt, körültekintő vizsgálat végeredményét befolyásolhatná. Ezzel szemben legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy csak a statisztika és a költségvetés szempontjai mérvadóak. Így a szemléletváltási szándék, hogy a számok ne a fogyatékosság, hanem a munkaképesség arányát mutassák, megbukott. Ugyanis az é rintettek sajnos az esetek túlnyomó részében azt érzik, ha a közismert hasonlattal élhetek, hogy a félig teli pohár inkább nagyobb terhet jelent számukra az új rendszerben, mint a stigmatizáló “félig üres” meghatározás a múltban. Tisztelt Államtitkár Úr! T ervezie a kormány, hogy a felülvizsgálatok körülményeit az érintett szempontok alapján ellenőrizze? Gondolom, a kormány és a kormánypárti képviselők is hasonló mennyiségű levelet kapnak a témában, mint mi. A tisztességes felülvizsgálatok érdekében elfogad hatónak tartjae, államtitkár úr, azt a megoldást, hogy a felülvizsgálatot végző bizottságokban helyet kapjanak a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek képviselői is? Várom az érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Soltész Miklós államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! SOLTÉSZ MIKLÓS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azok az irányelvek, amelyek a felülvizsgálatra vo natkoznak, 2008ban kerültek bevezetésre, de hozzáteszem, hogy az orvosi minősítési szabályrendszert nemzetközi hírű orvoscsoport közreműködésével alakították ki Magyarországon is. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
