Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 6 (274. szám) - Bejelentés interpelláció visszautasításáról - Tóth Csaba (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Ki jár jól a végén, a kkv-k, vagy a kormány?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - TÓTH CSABA (MSZP):
3122 Bejelentés interpelláció visszautasításáról ELNÖK (Kövér László) : Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés elnökeként az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló, többször módosított 46/1994. országgyűlési határozat 97. § (4) b ekezdésében foglalt jogkörömmel élve Lenhardt Balázs képviselő úr I/10860. számon benyújtott interpellációját, továbbá Szanyi Tibor képviselő úr I/10968. számon benyújtott interpellációját visszautasítottam (Dr. Szanyi Tibor felemel egy táblát, amelyen a k övetkező felirat olvasható: Mutyifilter. A Fidesz súlyosan károsítja az ön és a környezetében élők egészségét!) , mivel a feltett indítványok megfogalmazása sérti az Országgyűlés tekintélyét, elhangzásuk fegyelmi intézkedésre is okot adhat. Döntéseim meghat ározásánál figyelembe vettem az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 22/20102014. számú állásfoglalását, valamint az ügyrendi bizottság 36/19982002. számú (Dr. Szanyi Tibor felállva ismét felmutatja a táblát. - Zaj. - Közbekiáltások a Fidesz padsoraiból: Jaj, jaj! - Taps az MSZP padsoraiból.) ügyrendi bizottsági általános érvényű állásfoglalását is. (Zaj.) Tóth Csaba (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Ki jár jól a végén, a kkvk, vagy a kormány?” címme l ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Tóth Csaba, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: “Ki jár jól a végén, a kkvk, vagy a kormány?” címmel. A képviselő úré a szó. TÓTH CSABA (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tavaly október 15én fogadta el a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló javaslatot. A tételes adót egyéni vállalkozók, btk választhatják. A 6 millió forintos éves jövedelemig havi 50 ez er forintos tételes adó befizetésével minden korábban fizetett adót és járulékot letudhat a mikrovállalkozás. A kisvállalati adót a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, akiknek az éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot. Az adó kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett két adónem első hallásra jónak is tűnt, de ahogy már korábban is jeleztük, soksok problémával találjuk szemb en magunkat. A kormány tavaly decemberben közölt várakozásai szerint idén mintegy félmillió vállalkozás választhatja az új adónemeket. A várt több százezres tömeg helyett azonban csak alig 60 ezren léptek át, és így az új adónemekből származó bevételek is elmaradtak a várakozásoktól. A katát februárban kellett először fizetni. A központi költségvetésbe ebből az adónemből a második hónapban 1,8 milliárd forint folyt be, ami a tervezett 74,3 milliárd forint 2,5 százaléka. A kivát választók február végéig 426 millió forintot fizettek be, ez az egész évre tervezett 130 milliárd forintnak egyelőre elenyésző hányada. Az előzetesen vártnál jóval kevesebb vállalkozás döntött az új átalányadók alá való átjelentkezés mellett. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez a költségvetés szempontjából tulajdonképpen örvendetesnek is tekinthető, mert összességében javítja a költségvetés egyenlegét. A minisztérium közlése szerint, mivel az átlépéssel a vállalkozások jártak volna jól, ezért a költségvetés bevétele csökkent voln a. Korábban azt mondták, hogy a vállalkozásoknál és az embereknél hagyott pénz majd gazdasági növekedést indít be, és ily módon több pénzre tehet szert a költségvetés a fogyasztás áfája vagy a növekvő társaságiadóbevételeken keresztül. Úgy tűnik, hogy a v állalkozások nem kérnek a kormány
