Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - CSÓTI GYÖRGY (Fidesz):
3097 Kereskedelmi és Iparkamara szakmai továbbképzésén, vagy ha a Magyar Dohány Kisk ereskedők Egyesületének tagja volt. Látható tehát, hogy számos szempontnak meg kellett felelni, ezért nem tartjuk tisztességes eljárásnak, ha nyolcezer pályázó, aki ezen az eljáráson most nem nyert valamelyik fenti szempont hiánya miatt, politikai alapon t ámadja a döntést. A pályáztatással kapcsolatosan annyit tudunk mondani, hogy a pályáztatás érvényes és eredményes volt. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom . Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjainak tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Csóti György képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Megadom a szót ötperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. CSÓTI GYÖRGY (Fidesz) : Tisztelt Ház! A múlt ismerete nélkül nem értjük a jelent, és nem tervezhetjük a jövőt. A “Vajdaság” elnevezés a szerb “Vojvodina” szóból származik, amelyet először az 184849es szabadságharc idején használtak hivatalo san. A történelmi magyar Bácskából, NyugatBánságból és a Szerémség egy részéből összetákolt területet a Habsburgkormányzat hozta létre autonóm Szerb Vajdaság néven 1849ben az “oszd meg és uralkodj” elv alapján. A XV. század elején ez a térség a Magyar K irályság leggazdagabb és tisztán magyar népességű országrésze volt. A következő évszázadokban a törökök balkáni hódításai elől menekülő szerbek bevándorlása, majd a török hódoltság után a Habsburgok betelepítési politikája révén soknemzetiségűvé vált terül eten a magyarok az első világháború idején még relatív többségben voltak. A XX. századi többszöri ki- és betelepítések után mára a tartomány lakosságának kétharmada szerb, egyharmada pedig 25 különböző etnikai csoporthoz tartozik. A 2011es népszámlálás ad atai szerint a magyarok aránya 13 százalék, többségük a mai Magyarország határa mentén él. A magyar Délvidéknek ez a része a XIX. század közepétől megszakításokkal különböző szintű autonómiát élvezett. A Vajdaságnak nevezett területen ma kétféle autonómiak oncepció foglalkoztatja az ott élő magyarokat: a Vajdaság regionális autonómiája Szerbián belül és a magyarság Vajdaságon belüli háromszintű autonómiája. A Kárpátmedencében először itt született meg magyar autonómiakoncepció 1992ben. A vajdasági magyarok demokratikus közössége olyan személyi és területi elvet ötvöző, háromszintű autonómiát javasolt létrehozni, amelyben az összmagyarságot reprezentáló területi önkormányzat mellett helyet kapna a magyar többségű települések önkormányzata, valamint az összef üggően magyar lakta terület autonóm körzetté alakítása is. Az egész konstrukciót a perszonális elv elsőbbsége jellemzi, mivel a magyarok többsége nem egy tömbben él. Ebből a koncepcióból mára működő kulturális autonómia jött létre a Délvidéken. Korlátokkal ugyan, nehézségekkel küszködve, de létezik a Magyar Nemzeti Tanács, amely a kultúra,
