Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LIPŐK SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3070 Előterjesztői expozé következik, ha jól érzékelem, akkor Lázár János képviselő úr helyett Lipők Sándor képviselő úr adja elő az előterjesztők nevében. (Jelzésre:) Lipők Sándor képviselő úr jelz i, hogy a jobb látás és jobb megértés érdekében idejön az előadói pulpitusra. Közben, miután én 19 órakor átadom az elnöklést, csak kollégáimra nézek, hogy az előző napirend általános vitája lezárásának kitolását majd az utánam következő elnök kapja meg, n ehogy elmaradjon az általános vita lezárása, mert azután szó éri a ház elejét. Ezt nem jegyeztem fel ide sehová, csak most láttam az időt, hogy valószínűleg cseréljük egymást közben. A képviselő úr itt van az előadói pulpituson, megkapja a pohár vizet is, innentől kezdve jöhet az expozé, maximálisan 20 perces időkeretben. LIPŐK SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A dohányzás következményeként 19 percenként meghal egy ember Magyarországon, naponta mintegy 70, évente p edig 28 ezer ember hal meg, akiknek halála összefüggésbe hozható a dohányzással. Ez körülbelül kétszer több, mint ahányan alkoholizmus, kábítószerfogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. Ma Magyarországon szinte minden sarkon hozzáférhetőek a dohánytermékek. Az is tény, hogy bár törvény tiltja, de dohánytermékekkel a fiatalkorúakat kiszolgálják, ennek betartása a folyamatos és hangsúlyos állami fogyasztóvédelmi ellenőrzések ellenére is nehézkes. A fiatalkorúak gy akorlatilag érdemi korlátozás nélkül hozzáférhetnek a dohánytermékekhez. Efelől a dohányzásra vonatkozó statisztikai adatok nem hagynak kétségeket. Egy 2006ban a GKI Gazdaságkutató Zrt. által végzett kutatás szerint 2004ben Magyarországon körülbelül 23 e zer 35 év feletti állampolgár halt meg a dohányzás következtében. Majdnem minden harmadik 35 év feletti férfi dohányzás miatt hal meg. A költségek körülbelül felefele arányban közvetlen és közvetett költségek, jelentős részben a gyógyszerkiadás, a rokkant nyugdíj és a fekvőbetegellátás költsége, valamint a betegség miatti jövedelemkiesés. Ez azt jelenti, hogy 2004ben Magyarország nemzeti össztermékének 1,7 százaléka veszett el dohányzás miatt. A passzív dohányzás 2004ben 2300 halálesetet okozott a 35 év feletti korcsoportban, és bár a költségei csak a GDP 0,1 százalékát teszik ki, a 17 milliárd forintos okozott kár szintén jelentős. 2004ben az aktív és passzív dohányzás konzervatív becslés alapján 379397 milliárd forint kiadást okozott a költségvetésnek . Ugyanabban az évben az állam a dohánytermékek jövedéki adójából 183,9 milliárd és áfájából 73,9 milliárd, összesen 257,8 milliárd forint bevételre tett szert, azaz több mint 120 milliárddal kevesebbre, mint amennyit állampolgárai dohányzása miatt elköltö tt. Sajnos a dohányzásprevalencia 2010ben lényegében nem változott, így ezek az arányok igazak a 2010. évre is. A Világbank és a WHO különböző kutatásai egyaránt kimutatták, hogy a világ országainak 2,8szer annyiba kerül a dohányzá s, mint amennyi bevételt jövedéki adó, áfa formájában hoz. Ezekkel a tényekkel 2002 és 2010 között Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is tisztában voltak, ám nem tettek semmit, inkább engedtek az igen erőteljes dohánylobbinak, és az egészsé gmegőrzés, a megelőzés helyett inkább vizitdíjat és kórházi napidíjat akasztottak volna az emberek nyakába. Nekünk volt bátorságunk ahhoz, hogy a dohánylobbival folytatott nehéz küzdelemben elérjük, hogy a dohánykiskereskedelem állami monopólium legyen. N épegészségügyi szempontból tehát mindenképp indokolt, hogy Magyarországon 2013. július 1jével bevezetésre kerülő új dohánykiskereskedelmi rendszer célja az európai céloknak megfeleljen: a fiatalkorúak dohányzásának minél hatékonyabb visszaszorítása, egés zségük hatékony védelme. A rend kedvéért szeretném felidézni azokat a jogszabályokat, amelyek során kikristályosodott a július 1jétől induló rendszer. Az Országgyűlés 2012. szeptember 24én fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a d ohánytermékek kiskereskedelméről szóló CXXXIV. törvényt, amely célul tűzte ki a 18 év alattiak védelmét, és ennek jegyében állami tulajdonba vette a dohány kiskereskedelmének jogát, amelyet koncesszióba ad ki. A jogszabályon kisebb
