Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3050 legyen, sőt hosszasan az áfatörvényben való elhelyezéséről is vitatkoztunk. De miután ez most nem szerepel a javaslatban, azt gondolom, hogy ez a mai napig m egfelelően funkcionál. Amiben talán nem értünk egyet, ön azt mondja, hogy kevés szereplő. Mi akkor is azt gondoltuk és ma is azt gondoljuk, hogy közraktári tevékenységet csak tőkeerős cégek folytassanak, és ez visszaköszön számomra a mostani törvényjavasla tból is, amikor bizonyos saját tőkenagysághoz köti egyes tevékenységek folytatását. Azt gondolom, hogy mivel itt nagy értékű áruról van szó, bizony fontos, hogy olyan szereplők legyenek, olyan tőkeerős részvénytársaságok, amelyek ezen a piacon meg tudnak m aradni, amelyek az egyik oldalról garanciát tudnak biztosítani. Államtitkár úr is említette a biztonság kérdését. Államtitkár úr talán még emlékszik rá, akkor is sokat vitatkoztunk azon, hogy hogyan tudunk garanciát teremteni, hogy a letevő felelős legyen az áru minőségéért, a közraktár pedig már csak a megőrzésért tud felelősséget vállalni. Sőt, akkor még az is felvetődött, hogy a közraktár mint olyan az áru eredetére, a tulajdonosra vonatkozóan tude, vagy kelle, hogy valamilyen információval rendelkezze n. Ezek a kérdések akkor nyitva maradtak. Maga a közraktárjegy, a letéti könyv és a hitel jogintézménye olybá tűnik, hogy működik. Néhány dologra szeretnék kitérni, s itt a pozitívumokat is elmondom és külön a negatív érzéseinket, különösen azért, mert ebb en a formában számunkra még nem támogatható ez a törvényjavaslat. El fogom majd mondani, hogy melyek azok a kérdések, amelyekkel nem értünk egyet, illetve amelyekben szeretnénk változást elérni. A közraktározási biztosíték jogintézményével egyetértünk, csa k tudni kell, hogy ez egyfajta tehernövekedés. Itt visszahivatkozom arra, amit Horváth Zoltán képviselő úr mondott, hogy már csak nagyon kevesen foglalkoznak ezzel. Sajnos, ebben a törvényjavaslatban nemcsak a közraktározási biztosíték, hanem a felügyeleti díj újraszabályozása is tehernövekedést jelent ebben a körben, amit mi nem tartunk indokoltnak. Most a parlamentben vagyunk, és ha pikírt akarok lenni, akkor azt mondom, ez bizony erősen hasonlít arra, hogy pénzt behajtani valakitől valamilyen körülmények között. Pozitívnak tartjuk a nagy kockázatú tárolásnál az értékhatár meghatározását és a szigorúbb szabályokat a közraktári kárfelelősség kérdésénél, vagy az alkalmazható szankciók körére vonatkozó kezdeményezést. Ugyanígy pozitív, hogy az árut nem lehet biztosítékként visszatartani. Azt hiszem, teljesen természetes az, hogy egy művi raktárban elhelyezett árukészletet nem lehet visszatartani. S ami még pozitív, egymással összefüggőnek is tekintem, a váltóperek gyorsított, soron kívüli eljárása. Ez teljesen természetes. Ahogy az elején beszéltünk arról, hogy az agráriumban a forráshiány pótlásának egyik eszköze lehet a jól működő közraktári rendszer, itt, ebben az esetben egy évekig elhúzódó pereskedés azt jelentheti, hogy a termelő közben teljesen csődbe me gy; tehát ugyanígy végrehajtás, csődeljárás kérdése. Negatívum, ahogy elmondtam, a biztosíték mint többletteher és a felügyeleti díj növekedése. De talán az a legsúlyosabb, hogy a felügyelet döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Itt hadd hivatkozzak vi ssza arra, hogy államtitkár úr az előző törvényjavaslat zárszavánál beszélt a mérlegelési lehetőségről. Nem jogászként is azt mondom, hogy ez két dolog. Más dolog, amikor egy hatóság mérlegelhet, hogy kiszab valamilyen bírságot, vagy mekkora összegű bírság ot szab ki, és egészen más dolog az, amikor egy felügyeleti határozattal szemben az illetőnek nincs jogorvoslati lehetősége. Azt hiszem, sőt ez a meggyőződésem, hogy a másik törvényben is és itt is meg kell hagyni ennek a lehetőségét, mert ha ezt elfogadju k, akkor azt mondjuk, hogy a hatóság mindenekfelett, és ő bizony a bölcsek kövét a zsebében hordja, és az ő döntései megkérdőjelezhetetlenek. Én azt gondolom, hogy a másik szereplőnek minden körülmények között meg kell adni a jogorvoslat lehetőségét. Erre vonatkozóan nyújtunk be módosító indítványt, és remélem, hogy ezt mérlegelni fogják. Ugyanígy többletteher a felügyeleti biztos javadalmazásának a kérdése. Ez is egy olyan, hogy kívülről diktál valahol valaki befelé és közben többletterhet okoz. És marad a végére a művi tárolással kapcsolatban az elektronikus ellenőrzés.
