Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2975 Elsőként megadom a szót Demeter Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DEMETER ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Kösz önöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvények módosításának alapvetően két indoka van. Egyrészt a 6/2013. alkotmánybírósági határozat, amely a sarkalato s törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette, másrészt pedig az alaptörvény negyedik módosítása. Természetesen szerencsésebb helyzetben lennénk, ha az Alkotmánybíróság megvárta volna az alaptörvény módosításának kihirdetését, így ugyanis ránk, törvényhoz ókra hárul az a feladat, hogy az alkotmánybírósági határozatot az alaptörvény vallási közösségekre vonatkozó, immáron módosított részével együtt értékeljük. Legjobb reményeim szerint azonban eleget tudunk majd tenni ennek a kihívásnak. Tisztelt Országgyűlé s! Az alaptörvény VII. cikke kimondja: az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalato s törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye. Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak. Az egyházakra vonatkozó részletes szabályozásokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdek ében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő. Úgy gondolom, hogy különböző jogi aktusok ugyan történtek az elmúlt másfél évben, de a céljaink nagy részben változatlanok az egyházakkal kapcsolatos szabályozást illetően. Ahogyan az eredeti törvé nyjavaslat vitájában is elmondtam, a 2010et megelőző 20 év rossz tapasztalataiból okulva és figyelembe véve az egyházi kérdésekben született alkotmánybírósági határozatokat, ugyanakkor tiszteletben tartva az alapvető emberi jogokat, kell jogszabályt alkot ni. Úgy vélem, ezen szempontokat igenis figyelembe vettük, különös tekintettel azon alkotmánybírósági határozati megfogalmazásra, hogy az egyház elválasztása az államtól nem jelenti azt, hogy a vallás és az egyház sajátosságait az államnak figyelmen kívül kell hagynia. Talán az említett, rendszerváltás utáni 20 év rossz tapasztalatai okán gondoltuk úgy, hogy a legfőbb hangsúlyt a visszaélések kiszűrésére kell fordítanunk, ezért egy olyan szabályozást fogadtunk el, ahol az egyházi elismeréshez az Országgyűlé s kétharmadának szavazata szükséges. Fel kell azonban ismernünk, hogy túl nagy szakadék tátong egy egyszerű egyesületi működés és egy Országgyűlés által elismert egyház között abban az esetben, ha az egyesületek valódi vallási tevékenységet végeznek. Itt e mlékeztetnék arra, hogy a hatályos egyházügy törvény, elődjével ellentétben, meghatározza, hogy mi tekinthető vallási tevékenységnek, amit egyértelműen a jogszabály javára írnék. Visszatérve a jelen javaslathoz, amely egységesen beszél vallási közösségekrő l, egyértelműen létrehozza azt a kétszintű modellt, ahol bevett egyházakról és vallási tevékenységet végző szervezetekről beszélhetünk. Lehetővé kívánjuk ugyanis tenni, hogy, hangsúlyozom, akik valódi vallási tevékenységet végeznek, külön szabályozás vonat kozzon rájuk, példának okáért az egyház név viselésének joga. Mindez persze csak pontosan meghatározott feltételek mellett képzelhető el. (10.40) Ahogy tehát említettem, a célunk továbbra is változatlan: a joggal való visszaélők kiszűrése és természetesen az egyházakkal történő együttműködés. Éppen ezért az alaptörvénnyel összhangban a bevett egyházként történő elismeréshez új feltételként jelenik meg a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasság. A nemzetnek és jelen esetben az állam nak alapvető
