Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára, a napirendi pont előadója:
2969 az alaptörvénnyel az, hogy az Országgyűlés törvényben is el ismer egyházakat, ha az nem eredményez zárt listát. Nincs alaptörvényi akadálya annak, hogy az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat meghatározó sarkalatos törvény külön eljárás előírása nélkül rendelkezzen akár a már elismert egyházak, akár pedig azo n egyházak elismeréséről, amelyek a törvényi feltételeknek köztudomásúan megfelelnek. Az ilyen törvényi elismerés mellett azonban a törvény szabályainak nyitva kell hagynia más vallási közösségek számára is az egyházi jogállás megszerzésének lehetőségét, a z alaptörvény rendelkezéseinek megfelelő eljárás keretében. Ezzel összefüggésben állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a törvény az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló javaslat, illetve döntés vonatkozásában nem ír elő részletes indoklási kötelezettséget, és az elutasított vallási közösségek nem kapnak hivatalos írásos magyarázatot. Az egyházi törvény továbbá sem az országgyűlési bizottsági javaslattételt, sem az országgyűlési döntést nem kötötte határidőhöz. Erre tekintettel jutott arra a z álláspontra, hogy “az egyházi elismertetésre vonatkozó szabályokat hatálybalépésükre visszamenőleg” részt megsemmisíti, illetve az Alkotmánybíróság határozata által érintett közösségek egyházi státusukat nem vesztették el. Az utóbbi megállapítással kapcs olatban azt is meg kell jegyeznem - és ez nagyon fontos kitétel , hogy az Alkotmánybíróság ugyanakkor hatályban tartotta a törvény olyan rendelkezéseit, amelyek nem teszik lehetővé az érintett közösségek egyházi nyilvántartásba vételét, így például a köve tkezőket: “Az Országgyűlés által elismert egyházakat a melléklet tartalmazza. Az egyesület az e törvénynek adott egyházi bejegyzésére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napjától minősül egyháznak, illetve a miniszter az e törvényeknek az adott egyház b ejegyzésére vonatkozó módosítása hatálybalépését követő 30 napon belül egyházi nyilvántartásba veszi.” Mindezek összességében tették szükségessé a törvény módosítását, hiszen a nyilvántartásba vétel nem volt lehetséges az Alkotmánybíróság határozatát követ ően sem, ugyanis a jogszabály más rendelkezéseit hatályukban megtartotta. Tisztelt Ház! Mindezek alapján egyértelművé vált, hogy az alkotmánybírósági határozat önmagában szükségessé teszi a törvény módosítását, bár ezt a kötelezettséget az Alkotmánybíróság ilyen formában nem írta elő, mivel újra kell szabályozni az egyházi elismerési eljárást, illetve rendelkezni kell az Alkotmánybíróság határozata által érintett közösségek státusának rendezéséről is. Már az Alkotmánybíróság határozatának közzétételekor fol yamatban volt az alaptörvény negyedik módosítása, amely az egyházi törvényt is érintette. A módosítást az Országgyűlés időközben el is fogadta. Ennek megfelelően az alaptörvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, illetve az egyházakról a következők et tartalmazza: “Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mind enki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzve gyakorolja vagy tanítsa.” Az Országgyűlés sarkalatos törvényben e gyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye. Az álla m és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak. Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási t evékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő.
